Berlin pezsgő légköre évtizedek óta a feltöltődés lehetőségét, a termékenyítő inspirációt jelenti sok magyar művész számára. Talán meglepő, de így volt ez már száz esztendeje, az 1920-as években is, amikor becslések szerint több ezer magyar élt a sok izgalmat kínáló városban: többségük valamilyen művészeti ágban kereste a boldogulás lehetőségét. Közéjük tartozott a jelentős festőművész, Berény Róbert (1887-1953) is, akinek pályáján a Berlinben töltött idő rendkívül értékes tapasztalatokat gyümölcsözött.
A Müpa kiállításának tizennégy tablója bemutatja a korabeli Berlint, valamint az ott élő és dolgozó magyar művészeket. Sok kiváló magyar képzőművésznek volt jelentős berlini időszaka, közéjük tartozott Scheiber Hugó, Kádár Béla, Kmetty János, Tihanyi Lajos. Berény Róbert, a magyar avantgárd mozgalom jeles képviselője, a Nyolcak csoportjának tagja Berlinben festőként válságba került, ugyanakkor számos más területen jelentős sikereket ért el: filmekben dolgozott, díszleteket tervezett, pszichoanalízissel foglalkozott, zenét szerzett, vonósnégyeseit nagy sikerrel be is mutatták. Itt ismerte meg második feleségét, Breuer Etelkát, akit híres képe, a Csellózó nő modelljeként ismer az utókor. Berlinben ekkoriban indult meg a német filmgyártás, ez sok érvényesülni vágyó tehetséget vonzott a városba. Valóságos magyar kolónia jött létre itt ekkoriban, a magyarok kávéháza a Nürnberg volt, ahol ugyanúgy összejártak, mintha Pesten lettek volna. Berény Róbert, aki számára Berlin ideális közeg volt, rendkívül sok ösztönző kapcsolatra tett szert a városban, szellemiekre és barátiakra egyaránt - a családi hagyomány szerint még a nagy dívával, Marlene Dietrichhel is volt egy futó kalandja.
Együttműködő partnerek: Magyar Nemzeti Galéria - Szépművészeti Múzeum, Artmagazin
Hozzászólások