A Vízivárosi Galériában kiállító három fotóművész alkotásainak közös jellemzőjét foglalja össze a cím. Mindhárman határozott nézőpontból közelítik meg a világ jelenségeit, a hétköznapi tárgyakat és a tárgyakhoz rendelhető tartalmakat. Fabricius Anna a szavak és a konkrét tapasztalat objektumai közti relációt vizsgálja. Arról gondolkodik, hogy a meglévő fogalmaink, beidegződött szóképeink mennyire befolyásolják a világ dolgairól alkotott közvetlen élményeinket. Bohus Réka ihletője szintén saját gyermeke, aki sokkal inkább érzelmi alapon kapcsolódik a jelenségekhez, az ismeretlenre pedig saját fantáziájával próbál magyarázatot találni. Azt próbálja megörökíteni a fotóművész, hogy a gyermeki megismerés aktivitásán keresztül miként nyilvánul meg az a sajátos energia, melynek
köszönhetően a tárgyak eredeti funkciója átlényegül egy előre megépített
környezetben. keresztes zoltán /underdogimages/ fotóin szintén az alkotó ember valóságról alkotott tapasztalatait rögzíti. Ezek a képi látványok azonban az élet árnyékosabb oldaláról, a magányról, az elhagyatottságról, a szeretethiányról, a tárgyak pusztulásáról szólnak. /Gergely Mariann/