Kiállítás

Boldog Békeidők. A Monarchia hadserege. 1867-1914

Helyszín:


1014 Budapest, I. kerület Kapisztrán tér 2-4.

Az 1867-1914 közötti magyar hadtörténelmet bemutató kiállítás 2010. november 16-án, az intézmény 92. "születésnapján" nyílt, ahogy már szinte hagyománnyá vált, hogy a múzeum kiállításokkal ünnepli e jeles eseményt. Előzménye egy ideiglenes kiállítás volt, ami azzal a céllal épült 2008-ban, hogy egyfajta bevezetőül szolgáljon az első világháborús kiállításhoz, de olyan jól sikerült, hogy kibővítve és átépítve alapjául szolgálhatott az állandó kiállítási sorozat aktuális részéhez. A "boldog békeidőket" talán hajlamosak vagyunk ma már egyfajta rózsaszín szemüvegen keresztül látni, hiszen ebben a korban Magyarország még "nagy" volt, a kiegyezéssel nemzeti méltóságát is visszanyerte, hadserege jelentős erőt képviselt, s a tisztek még kardot viseltek, a huszárok csákóban és mentében pompáztak, nem is beszélve a Hofburgban vagy a budavári Királyi Palotában szolgálatot teljesítő pompázatos viseletű testőrségekről. Ebből a fényből és csillogásból próbál meg valamit átsugározni a kései utódokra a kiállítás, talán nem sikertelenül, hiszen az egykori díszes egyenruhákat nézve elcsodálkozik a látogató, vajon milyen lehetett nyestszőrmés kalpagban és párducbőr kacagányban kísérni az uralkodót az állami ünnepek alkalmával. A kiállításon találkozhatunk a gödöllői királyi palota étkészletéből fennmaradt egyes darabokkal, vagy az utolsó osztrák császár és magyar király, (I.) IV. Károly gyermekkori huszártiszti egyenruhájával, tábornoki gálauniformisokkal, de teljes öltözetű bábukon a haderő legtöbb fegyvernemének, csapatnemének katonáit is megcsodálhatjuk, s a ma embere számára ezek az alakok már szinte mesébe illőek, tollforgóikkal, arany paszományos egyenruháikkal. A máshol is felhasznált "öltözködős" enteriőr is visszaköszön, egy huszártiszt szállására betekintve nézhetjük meg a korszak tárgyi világát, a legapróbb személyes tárgyakig bezárólag, s a "házigazdán" szándékosan maradt kigombolva a zubbony, hogy a látogató láthassa milyen kényelmetlen keménygallérban szorongtak őseink. Igazi katonai relikvia a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia zászlaja, mellette egy fegyvertörténészek szívét megdobogtató emlék: a budapesti Fegyver- és Gépgyár Rt. által készített százezredik 1888/90M 8 mm-es Mannlicher puska "díszdobozos" kiadása, melyet a gyár az uralkodónak ajándékozott. Képzőművészeti alkotások is segítik a kor szellemének felelevenítését, a legismertebb közülük talán Kolozsvári László: Gyengélkedők című festménye, mely egy huszárlaktanya mindennapi életébe enged betekintést. Ugyanakkor a csillogó felszín alatt rendkívüli változások értek, s bár a parádékon vonuló hadseregek külsején ez egyelőre nem látszott, a fegyverzeti változások (a gyérfüstű lőpor alkalmazása a tűzfegyvereknél, a sorozatlövő fegyverrendszerek elterjedése, illetve a tüzérség óriási technikai fejlődése) már az eljövendő gépi háborút készítették elő, ahol a lobogó zászlók és tollbokréták, a fényes kardok és a piros huszárnadrágok már nem sok szerepet kaphattak. A kiállítási teremsor utolsó terme már a baljós 1914-es dátumot viseli és a XX. század első nagy világégésébe kalauzolja át a látogatót.

Vélemény: