A kiállítás a Fenékpusztán 2006 óta folyó új kutatásokból kiindulva a késő ókori erőd és épületei 3D-es rekonstrukciójára vállalkozik és egy jövőbeli régészeti park vizióját vázolja fel.
Fenékpuszta nemzetközi hírnevét elsősorban nem késő romai emlékeinek köszönheti, hanem annak, hogy itt az avar korig (7. századig) a helyben maradt provinciális lakosság megőrizte római hagyományait és keresztény hitét, kapcsolataik mindvégig kimutathatók a mediterrán világ felé.
A terület már közel 150 éve kutatott, mégis mind a mai napig újabb és újabb titkait sikerül megfejtenünk. 2009-ben magyar és német együttműködésben, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum továbbá a lipcsei Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Intézet (GWZO Leibniz-Institut) és Heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem bevonásával újra indultak a tervásatások a Kr. u. 4. században épült római erőd területén, környékét pedig tájrégészeti módszerekkel vizsgálták.
A kiállítás keretében ezen új kutatások eredményeinek és leleteinek bemutatásán túl egy lehetséges jövőképre és hasznosításra is javaslatot teszünk. Fenékpuszta mind a mai napig javarészt beépítetlen területe kiváló lehetőséget nyújt a régészeti emlékek sokoldalú bemutatására. A kiállítás egyrészt az erőd hajdani védrendszerét és épületeit varázsolja újjá modern digitális módszerekkel 3D-rekonstrukciók formájában; másfelől pedig egy régészeti park megvalósítására közvetít időszerű koncepciókat.
Hozzászólások