Kiállítás

Európai szobrászat 1350-1800

Szépművészeti Múzeum
(nincs beállítva)

Helyszín:

Szépművészeti Múzeum
1146 Budapest, XIV. kerület Dózsa György út 41.

A Régi Szobor Gyűjtemény az európai szobrászat középkortól a 18. század végégig terjedő hat évszázadának közel 650 művét őrzi. A kiállítás a gyűjtemény mintegy 100 remekművét mutatja be, a német későgótika, az itáliai reneszánsz és a legjelentősebb osztrák barokk szobrászok alkotásait sorakoztatva fel. Köztük olyan mesterműveket, mint Tilman Riemenschneider Madonna szobra, a firenzei származású velencei építész és szobrász, Jacopo Sansovino különleges viasz Madonnáját, vagy az osztrák barokk extravagáns alakjának, Franz Xaver Messerschmidtnek a Karakterfejei.


A tárlat a Szépművészeti Múzeum legismertebb szobrainak bemutatásán túl, a művek készítésének műhelytitkaiba is betekintést enged. Az évszázadok során a szobrászok sokféle anyagot használtak és a szobrok és domborművek díszítésére és festésére is változatos eljárásokat dolgoztak ki. Ezek minél szemléletesebb bemutatására restaurátorok a kiállított szobrok egy-egy részletét kiemelő mintadarabokat készítettek, amelyeken keresztül a művek keletkezése fázisaiban is nyomon követhetővé válik.


A középkorra a gótikus faszobroknak sokféle díszítési módja alakult ki. A nem csak díszítő szereppel, de szimbolikus jelentéssel is bíró aranyozást számos más technikával együtt is használták, így például a gravírozással, amit jól példáz a kiállításon Jörg Lederer (Füssen 1470 körül−Kaufbeuren 1550) Szárnyasoltára.


A 15. századtól az itáliai szobrászat kedvelt anyaga a változatos formában használt agyag. Ebből készültek rendszerint a szobrok első vázlatai és sok esetben a megrendelő számára készült kisméretű modellek is. Az 1440-es évek elején Luca della Robbia dolgozta ki az égetett agyag, azaz a terrakotta mázas változatának készítési módját, ami rövid időn belül rendkívül közkedvelté vált Firenzében. A Robbia-műhely, majd később a Buglioni-műhely is nagy számban készítette ezeket a kiállításon is látható mázas terrakottákat.


A reneszánsz Itáliában nemcsak az agyagot használták vázlat és modell készítésére, hanem a viaszt is. Ugyanakkor a viasz sérülékenysége miatt kevés ilyen mű maradt fenn, így a kiállítás igazi különlegessége Jacopo Sansovino (1486−1570) márvány szobor modelljének szánt aranyozott viasz Madonna szobra.


A reneszánsz kori Firenzében, Velencében és Padovában virágzott a bronz szobrok és plakettek öntése. Az Andrea Ricciónak (1470–1532) tulajdonított Európa elrablása kisbronz jól szemlélteti a bronzöntés 15. század végi fejlődését, és a padovai humanista körök korabeli ízlésvilágát.


Az osztrák barokk extravagáns alakjának, Franz Xaver Messerschmidtnek (1736−1783) a szobrászat történetében egyedülálló, grimaszokat ábrázoló híres büszt sorozatából, a Karakterfejekből, három a Szépművészeti Múzeumban található, amelyek a kiállításon is megtekinthetők. A Karakterfejek mellett a gyűjtemény összes többi Messerschmidt szobra is kiállításra került.


 

Hozzászólások

A Ghymes bemutatja: Szarka Tamás és zenekara újévi koncertje