Similar stories címmel látjató Fajgerné Dudás Andrea és Horváth Lóczi Judit kiállítása a The Space Contemporary Art Galleryben. Bár a két művész stílusa szélsőségesen különbözik egymástól, valamiben mégis egyeznek: mindketten sikeres alkotók és családanyák is. Fajgerné Dudás Andrea  feminista művésznek vallja magát, aki figurális festészettel és performanszokkal provokálja közönségét, míg Horváth Lóczi érzéseit absztrakt festményekben jeleníti meg. A két képzőművész a kiállításon ugyanazt a hét témát fejti ki saját eszköztáruk segítségével, melyből így a nézők egy izgalmas dialógust
láthatnak. Bemutatják hogyan lehet az anyasággal és az alkotói munkával megbirkózni egyszerre, milyen nehézségek elé állítja az embert, hogy hat rájuk a társadalmi normáktól való eltérés, milyen tapasztalatokat élnek meg a mindennapok során. A tárlat március 24-ig látogatható.

A kiállítás maga is egy kísérlet: milyen kapcsolódási pontokat vagy épp hangsúlybeli eltéréseket eredményez a téma két radikálisan eltérő vizuális nyelvezettel történő feldolgozása? A művészek tudatos döntése nyomán a több hónapos alkotói folyamat során egyszer sem tekintették meg egymás alkotásait, az önmaguk számára felállított alkotói szabályrendszer (kötött tematika, meghatározott képméretek) miatt létrejött kölcsönös kompromisszum pedig a kiállítás fontos tartalmi aspektusává vált. Hogyan dolgozza fel a mély hivatástudattal rendelkező, alkotó nő az anyai szereppel párhuzamosan egyre elmélyülő állandó lelkiismeretfurdalás kínzó élményét/
érzését? Mikor érkezik el a művész/nő/anya helyzetében az a pont, amikor már
semmi sem számít igazán és hogyan fogadja mindezt a társadalmunk? Mi lenne, ha férfinak születtek volna? A kimerültség és fáradtság milyen új szintjeit, mélységeit tapasztalja meg a gyermeket nevelő nő? Vannak-e előítéletei az anyával szemben magának az anyai közösségnek, egyáltalán hol vannak a női empátia határai? Vajon hogyan lehet megbirkózni a vállalt/kötelező vagy épp a hivatástudatból fakadó szellemi és fizikai terhelés nyomásával például egy kiállításra való felkészülés során?

Hogyan oldódik fel és értékelődik át anyaként a magánszféra fogalma?
A felvetett kérdések és tépelődések régi ismerősei minden anyának, Fajgerné Dudás Andrea és Horváth Lóczi Judit mikrotörténetei pedig feloldozást kínáló tükröt tartanak mindannyiunk elé; és miközben átadják saját megszerzett tapasztalatomat, tudásukat és legbelsőbb érzelmeiket, ők maguk is számot vetnek a sorssal, női szerepekkel és identitásuk komplexitással.