A kiállítás Fehér László legújabb műveit mutatja be, azokon belül is két műcsoportra, az Emléknyomatok című festménysorozatra és a művész új papírmunkáira fókuszál. Az Emléknyomatok festményein visszatér a művész korábbi periódusaiban más-más kontextusokban megjelenő rózsaszín, amely ezúttal a családi archívumból származó fényképeket, illetve ismeretlenek által készített amatőr felvételeket idéző hétköznapi jelenetek éteri, absztrakt közegeként jelenik meg. Az elhalványult-kifakult nyomatokhoz is hasonlatos festményeken és papírmunkákon lebegő, izolált emberalakok jelennek meg. A tünékeny árny- és emlékképek kiszakadnak térből és időből: köthetők ugyan bizonyos történeti korszakokhoz, egyúttal kívül is kerülnek az idő folyásán, ám a velünk élő múlt lenyomataiként tűnnek fel.