Boldvai Balázs, Dobokay Máté, Eiter Tamás fiatal alkotók kiállítása.

A fotográfia hatarait feszegető kiállítás három fiatal alkotó munkáin keresztül foglalkozik a médium rétegeivel. Mindhárom sorozatban az alkotók megfosztják a képet, anyagot egy-egy alkotóelemétől.

Az analóg fotó kémiai és fizikai lépéseken keresztül alakul ki. Ez esetben az alkotók biológiai és fizikai behatásokkal alakítják az kész papírképet, a nyers anyagot és a laborálás során hátramaradt matériákat.

Eiter Tamás egy ismeretlen fotográfus képeit, valamint erre a célra beexponált fotópapírokat erodáltatja muslincákkal. Ezeket a képeket állítja párba az állatok ürülékét hordozó papírokkal. A gesztus megfeleltethető a fotográfia negatív-pozitív eljárásával is. Lebontja a papírképek eredeti állapotát és „kráterekkel” teljesen megváltoztatja azok struktúráját" az ezüst hiánya alakítja a kép új szerkezetét. Ez a hiány jelenik meg az üres felületeken. A beavatkozás nem csak a mi viszonyunkat jeleníti meg a képpel, hanem hogy ha nem emberközpontúan vizsgáljuk, az mit jelent a környezete számára. Ez az átkontextualizálás hatja át az egész kiállítást.

Ugyan így a fotográfiai papírképek negatívjaként foghatóak fel Dobokay Máté munkái amelyek a használt fixír folyadékból kinyert ezüstöt hordozzák. Elektrolízissel és szimpla cinkkel való reagáltatással nyeri ki a korábban fotópapírokból kioldódott ezüstöt. A fényérzékeny anyag legapróbb szerkezeti egységeit emeli ki a már kidobásra ítélt, elhasznált vegyszerből. Ezek már eltávolítva értelmezhetőek a fotográfiától, de fontos hogy klasszikus fotográfiai képalkotásban gyökereznek, a nélkül nem jöhetnének létre.

Boldvai Balázs szintén egy kivonó eljárással nyúl de már direkten a negatív filmekhez. A bemutatott művek ezekről a filmekről lemosott színes fényelnyelő, fényudvar-mentesítő réteg redukcióit mutatják be. Nyersen, kémcsőben, mintha még folyna a kísérlet, ami reagál a kiállítás tematikájá, experimentális mivoltára is. Egy folyadék, ami rámutat az előhívás folyamatára de mégis melléktermékként önálló mű a kiállításon. A fekete-fehér filmek elszíneződött előfürdő folyadékja, amely más kontextusban nehezen értelmezhető.

A kiállításnak célja, hogy gyökereit tisztelve, elmozdul a fotográfiai képalkotás hagyományos módjaitól, tágítja a médium értelmezhetőségének kereteit és a nyersanyagok reduktív mikrokozmoszába nyújt betekintést.