Kiállítás

Frida országa ׀ Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái

Műcsarnok (Kamaraterem (volt M0))
2019. június 21. (péntek) - 2019. szeptember 22.

Helyszín:

Műcsarnok (Kamaraterem (volt M0))
1146 Budapest, XIV. kerület Hősök tere

A kiállítás Guillermo Kahlo Mexikóban az 1900-as évek első három évtizedében készült különleges építészeti fotográfiáit mutatja be, melyek születésének folyamata hatással volt lánya, Frida Kahlo, a 20. század emblematikus festőnője művészi formálódására.


Guillermo Kahlo a világ talán legtöbbször fényképezett művészének, Frida Kahlonak volt az édesapja. Mexikóban fotográfus ikon, akinek munkásságát a nemzetközi fotóművészeti színtéren nagyra értékelik, itthon ugyanakkor még kevéssé ismerik. Kiállításunk az ő különleges felvételeiből válogat. Időutazást kínálunk Mexikóba: az 1900-as évek első három évtizedében készült fényképek izgalmas pillanatképek az ország gazdag, többféle kultúrából és tradícióból táplálkozó, sok évszázados építészeti örökségéről, másfelől az elmúlt századelőn felívelő monumentális mexikói építkezésekről.


Carl Wilhelm Kahlo alig húszesztendős ifjúként, németországi iparos-kereskedő-aranyműves családi tradíciókkal poggyászában, 1890-ben kelt át az Újvilágba. Élete, választott hazájában, Mexikóban ‒ immár mint Guillermo Kahlo ‒ az ottani tekintélyes létszámú és a gazdaság terén befolyásos német kolónia köreiből indulva szövődött át a mexikói spanyol és az őshonos indián kultúrák jegyeit egybeolvasztó mindennapok világába. Családot alapított, feleségét azonban harmadik gyermekük születésekor elveszítette. A fotográfia bűvkörébe második felesége családja révén került: apósa, Antonio Calderón fényképész szalont vezetett Kahlo a mexikóvárosi Casa Boker vasáruház építéséről készült felvételeivel aratta első átütő sikerét. Ezt a megbízást ‒ az illusztrált sajtó számára készített fotók mellett ‒ évtizedeken át újabb jelentős állami- és magánfelkérések sora követte. Guillermo Kahlo Mexikó klasszikus fotográfusa volt. Felvételeiből a dokumentumok hitelességével tárulnak elénk az ország történeti múltjának templomai és kolostorai. A világvárossá fejlődő Mexikóváros modern középületeinek és ipari létesítményeinek általa készített képei ugyanakkor az Új Tárgyilagosság fotográfiai szemléletmódjának szellemi rokonságában születtek. És talán az ő kamerája rögzítette legérzékenyebben Frida arcát, arcait.


Számtalan fotó megszületésének részese volt Frida is, a 20. század emblematikus festőnője, akinek művészetére formáló hatással volt édesapja fényképészműhelyének titokzatos világa, labor-kamrájának rejtélyes atmoszférája, Guillermo látványkomponálási módja, képi sűrítő és absztrakciós praxisa, néhány közös országjáró utazásuk élménye, a két művész egymást segítő, bensőséges kapcsolata. Frida országa nem pusztán Mexikó, hanem a sokrétű apai örökség is.

Hozzászólások