A szentendrei IKON kiállítótér második kiállításán Haász István különleges nonfiguratív sorozatából nyílik tárlat. A megnyitóval egybekötve, július 14-én mutatja be a Ferenczy Múzeumi Centrum a szentendrei kötődésű művészek mappasorozatának első darabját. Haász István 10 grafikát magába foglaló Karantén című szériája és az egyedi lapok limitált számban megvásárolhatók.

Haász István (1946) Munkácsy-díjas festő-, érdemes művész, a New-Yorki Pollock-Krasner Foundation ösztöndíjasa és DAAD ösztöndíjas volt, 28 éve az OSAS Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület tagja. 22 éven át alkotott a Szentendrei Régi Művésztelepen, és tanított a MOMÉ-n.

Műveiben, sorozataiban egyazon idom, szín, felület, térforma egymásra hatásait, végtelen változatait modellezi le, különböző anyagok felhasználásával. Ennek a folyamatnak egy stációja a pandémia idején, a Ferenczy Múzeum grafikai műhelyében készült Karantén I-X., címet viselő 19 példányos szitanyomat széria, ami nagy szerepet kap a művésznek a kiállításon megfigyelhető ’elanyagtalanítási procedúrájában’. Ez végül kivezet a hagyományos grafikai és festészeti eljárások köréből, és digitális printeket eredményez, reagálva a művészet gyakorlatát mindig is befolyásoló társadalmi folyamatokra. Azzal, hogy a mindennapi élet és a művészet egyazon csatornán, a közösségi hálón kommunikálja magát, a képek befogadási ideje rövidül. A művész láthatósága megnövekszik, ha repetitív módon reagál saját műveire, azoknak variációit készíti el, így gyorsan felismerhető, autonóm jelet hagy az internet globalizált struktúrájában.

A Nagyítás cím nem véletlenül ismerős. Antonioni leghíresebb filmje a valóság és a kép különös viszonyáról szól, de valójában a művészet egésze, a látott és a művész szemén átszűrt realitás kerül diskurzusba. A film előzménye a rendező La Montagne Incante  festményéről készült kicsinyítési és nagyítási kísérletsorozata volt (371 kép), ahol azt vizsgálta, hogyan változtatja meg a méret, és a fotóeljárás a kép befogadását, értelmezését, jelentését.