Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós személyében két olyan nagy formátumú művész születésének 100. évfordulóját ünnepeljük idén, akik a magyar színpad legújabb kori történetének megkerülhetetlen alakjai. A PIM-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban nagyszabású kiállítás keretében idézi meg a két színművész egyedülálló és sokszínű színházi és filmes életművét.

Példaértékű színészi elkötelezettséggel és alázattal készültek szerepeikre; szuggesztív színpadi jelenlétükkel pedig folyamatosan kivívták a szakma és a közönség tiszteletét és elismerését. Különleges vállalkozás e két jelentős színészsorsot közös kiállításban megjeleníteni, hiszen Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós alkatuknál, habitusuknál fogva egymástól eltérő színészeszményt testesítettek meg. A magyar színházi emlékezet Bessenyei erőteljes, szenvedélyes természetéhez elsősorban a hősi karaktereket köti: Othello, Bánk bán és Kossuth Lajos alakját; míg Gábor Miklós önmagával is sokat vívódó, intellektuális alkatához Hamlet, Lucifer és Robespierre figuráját kapcsolja.

Ezt a sztereotip képet a kiállításon egy olyan „montázs” váltja fel, mely azt a hihetetlen gazdagságot és sokoldalúságot mutatja be, ami Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós művészi pályafutását jellemezte. Ennek megfelelően a színészi kiteljesedés évei tematikus rendben, szerepkörök szerint követik egymást, s kiderül, hogy a magas szintű mesterségbeli tudás birtokában mindketten szinte valamennyi színházi műfajban otthonosan mozogtak. Az egyéni pályák bemutatása mellett a tárlat megidézi a két színész találkozásait, a Nemzeti Színházban és a Madách Színházban színre került közös előadásait. A tárlat, melyet a művészek írásai és naplórészletek tesznek teljessé, a sokszor viharos 20. századi magyar színháztörténet egyes korszakainak is emléket állít.