Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018-2019
Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után válik jelképpé. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a "segesvári csata", amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett" - a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során összemosódott a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Fehéregyháza egyszerű honvéd-tömegsírjából nemzeti gyászhely lett.
2018-2019-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és az ELTE Régészettudományi Intézete közös projektjeként – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz illetve magyar lövedék pontos helyét sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját – és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, a jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének lenyomatait, cári katonai alakulatok mozgását a valós tereppontokon azonosítani. Ezzel rekonstruálhatóvá vált a csata egy döntő mozzanata, tisztázódtak az egymásnak ellentmondó visszaemlékezésekből ismert részletek.
Bár az csata három tömegsírjára ma nagy hagyományú zarándokhely, emlékmű és a Petőfi Múzeum figyelmeztet, az ütközet tényleges helyszíne talán már csak pár évig lesz kutatható. A városból kitelepülők felparcellázzák a hajdani katonai tüzérállások helyszínét, csökken az erdős vagy csupán mezőgazdasági művelésbe volt terület. Egyre szűkebb az a tér és az idő, amiben a valós történeti táj arculata rekonstruálható. A kamaratárlat célja annak összefoglalása, hogyan alakítják át eddigi ismereteinket a csatatérkutatásból származó információk. Mit tehet hozzá régészet a köztudatban elsősorban irodalomtörténeti problémaként élő kérdéshez: milyen körülmények között halt meg Petőfi?
Kurátor: Kalla Zsuzsa, Polgár Balázs (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum)
Látványterv, grafika: Széki András
Hozzászólások