Kisdedóvótól a napközis óvodáig

A múzeum kiállítása 1828-tól az első magyar óvoda megnyitásától az 1960-as évek napközi-otthonos óvodájáig mutatja be a magyar óvodatörténetet korabeli tárgyak, játékok, és dokumentumok segítségével, enteriőrökkel színesítve.

A Brunszvik család nemcsak Beethovenhez fűződő kapcsolata révén vált ismertté. Korának legműveltebb és legtájékozottabb magyar asszonya - akit Beethovenhez szoros barátság fűzött - Brunszvik Teréz, az európai óvodaügy egyik úttörője volt. A XIX. század elejéig a 6 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével az európai társadalmak nem foglalkoztak. A világ első óvodái 1817-től működtek Angliában (nursery school), és csak tíz év elteltével jelentek meg a kontinensen. Teréz 1828-ban hozta létre az ország fővárosában, Budán Magyarország és egyben Közép-Európa első óvodáját. Később az ő ösztönzésére nyitotta meg kapuit az első osztrák és első dél-német óvoda.

A kiállítás elején az első magyar óvoda termeinek makettjét és az intézménnyel kapcsolatos dokumentumokat láthatjuk. Szintén itt kerül bemutatásra a neves német óvodapedagógus Fridrich Fröbel fejlesztő eszközrendszere, amely a magyar óvodákban az 1860-as évektől terjedt el, ötvöződve az angol nursery school-on alapuló sajátos magyar óvodai módszerrel.

Míg az 1860-as évekig csak férfiak tanítottak óvodákban, a századfordulóra a nők teljesen kiszorították az óvóurakat az óvodából. A második teremben bemutatott XX. század eleji állami óvodák óvónőinek nem volt könnyű dolga. Sokszor 60-100 gyerek járt egy óvónőhöz. A játékok szinte mindegyikét az óvónők és a gyerekek készítették, főként növényi alapanyagokból (kukorica). A XX. század első feléből származnak a második teremben látható polgári játékok, melyeket az 1910-től elterjedő magánóvodákban használtak. A magyar magánóvodákban Maria Montessori pedagógiai módszerét alkalmazták.

Külön megemlékezünk a magyar óvó-, majd óvónőképzés múltjáról. 1837-ben Tolna mezővárosban nyílt meg a világ egyik legelső óvóképzője, mely 1841-ben költözött Budára, és jogutódja ma is működik. Az első évtizedekben csak férfi óvókat képeztek, az 1870-es években nyílt meg a képezde kapuja a nők részére is.

A kiállítás végén az 1950-60-as évek óvodáját tekinthetik meg. A szocializmus első évtizedeiben erősen befolyásolta a politika az óvodák életét. Kötelező volt a szovjet módszerek használata. Szerencsére 1960-tól a magyar óvodapedagógia újra a világ élvonalába került. Ezekben az években terjedt el, és vált általánossá az egész napos, azaz napköziotthonos óvoda Magyarországon.

A kiállítás legvégén a gyerekek kipróbálhatják dédszüleik gyermekkorának néhány játékát.

Hozzászólások