Kiállító művészek: Gábos József, Géczi János, Húber András György, Láng Eszter,
Molnár Iscsu István, Mózes Katalin, Németh Géza, Zsubori Ervin 

Az Artézi Galéria 2013 óta mutatja be a magyar kortárs képzőművészet sokféle szemléletű alkotásait. Vannak csoportok, akik évente egyszer-kétszer állítanak ki együtt. S. Nagy Katalin több tematikus tárlat (Genetis, Kháron ladikja, Tűz, Önarcképek stb.) után rendezte meg nyolc művész részvételével a 2022 áprilisában és májusában látható Közel-Távol című bemutatót.
A cím filozófiai, kommunikációs tartalmakra, viszonyrendszerekre utal, egyben lehetőség új képzőművészeti kompozíciók teremtésére, a tér és időszemlélet változásainak megmutatására.

A nyolc kiállító közül egy szobrász, Húber András György, akinek organikus faplasztikái különös kötőanyagként állnak a posztamenseken és elágazásaikkal mintha összekötnék a falon lévő grafikákat és festményeket egymással is. Archaikus, ősi kultúrákra utalásaikkal meghatározzák a kiállítás konstruktív, szürreális hangulatát. Ágas-bogas rusztikus felületek, kvázi figuratívak, finom metaforikus titkok hordozói. Húber munkái elválaszthatatlanok a természettől, a fától, mint élő anyagtól.

Láng Eszter Névtelen című betűemlékmű sorozata a másik véglet, a tiszta absztrakció, az írás-olvasás képjegyei, a gondolkodás következményei. Végtelenített formákban, örök mozgásban, megfejthetetlenül, erőteljese hatást kelt.

Molnár Iscsu István Naplórészlet című tus és ceruza sorozata éteri lebegés, angyalok, madarak tánca első látásra. Aztán a kegyetlen realitás, zuhanó fegyverek, sötét felhők, kiégett házsorok. Az értelmetlen háború megidézése…Mintha Mózes Katalin szürreális, sötétre hangolt színvilága, domináns fekete formákat mozgató festményei (Éjjel, Trombiták), Láng Eszter és Molnár Iscsu István kétségbeesett szomorúságát mélyítené tovább.

Zsubori Ervin elektrografikus nagyméretű, nonfiguratív munkái tágas asszociációt indíthatnak el a nézőben. Sűrű szövésű, bonyolultan rétegzett utalásokkal teli felületek. Intellektuális tevékenységre, meditatív elemzésre késztetik az előttük állót. Minden arra törekszik, hogy egésszé álljon össze, míg Géczi János itt kiállított dekollázsai inkább világunk szétesését, széttöredezettségét mutatja. A sorozatcím, Murter egy különlegesen szép dalmát sziget, mely ihletője Géczi kiállított műveinek. Főként a színek őrzik a szépséget és ellensúlyozzák az amorf formákat, a széteső világot.

Gábos József farost alapon készített és átfestett könyvkollázsai a hagyományos kulturális értékek átmentését célozzák; humanizált emberi érzelmeket a közérzet javítására. Lírai absztrakt művek, hitet tesznek a szépség mellett.
Németh Géza nem azért került a bemutatás végére, mert évek óta ő működteti sikeresen az Artézi galériát, hanem mert vászonra festett, viszonylag nagyméretű, akril képeivel visszatérünk a közvetlen környezetünkhöz (A part, Földközelben), a kézzelfogható, érinthető emberi testhez, homokhoz, tengerhez; visszakapcsolódva Húber András György izgő-mozgó, ágas-bogas térszerkezeteihez (Jelenkor).

Nemcsak attól csoportos kiállítás a Közel-Távol, hogy nyolc művész munkái láthatók együtt, hanem attól, is, hogy összekapcsolódnak, kiegészítik, erősítik egymást. Így a faszobrok által összekapcsolt kiállítótérben egyszerre élhetjük át létezésünk konkrét valóságát (Németh Géza, Géczi János), érzelmi tartományait (Gábos József, Mózes Katalin), intellektualizmusát, egyben szakralitását (Láng Eszter, Molnár Iscsu István, Zsubori Ervin) és létünk elválaszthatatlanságát a természettől (Húber András György, Németh Géza), és saját teremtményeinktől (Mózes Katalin.).