Buczkó György és Záborszky Gábor közös kiállítása

A két művész már évekkel ezelőtt eltervezte, hogy közös kiállítás keretében elkészítik a maguk frigyládáját. A kiállítás eredetileg 2020-ban, mindkettejük 70. születésnapjának évében épült volna meg.

Buczkó és Záborszky kibontották a frigyládát, Áron kivirágzott vesszeje mellé az üvegszobrász megfaragta, kiöntötte a kőtáblákra vésett tízparancsolat héber betűit, Záborszky pedig régi kedvelt anyagához, a papírmasszához nyúlva készítette el hozzá a mannát. Az új installációt a falakon régebbi – talán azokat is a frigyláda ihlette – alkotások kísérik.

Az elmúlt évtizedekben már kevésbé izgattak a művészet aktuális mozgásai. Inkább a magam és az anyag „lelke” foglalkoztatott. A papír és az egyre jobb papír. Eleinte olyan munkák készültek, melyeken a tárgy nem, csak a lenyomata van jelen. Egy sajátos – van is, meg nincs is – szituáció állt elő. A lét, nem lét határán egyensúlyozó fehér ragyogás. Ezt a „hiányt” társítottam az arany színével. Soha nem használtam az aranyat a gazdagság barbár szimbólumaként. A középkor találmánya: a transzcendentális tér érdekelt. Micsoda realitás! A szem nem tudja bemérni az arany pontos helyzetét, így valóban előáll a meghatározhatatlan, nem evilági tér. (Záborszky Gábor: Ars poetica)