Kiállító művészek: Almásy Ivor, Balogh Kristóf, Benedek Tamás, Benkő Lilla, Csapó Júlia, Éliás Tamás, Garamvölgyi Gábor, Gosztola Kitti, Horváth Csilla, Kádár Emese, Karai Klaudia, Kotormán Ábel, Korossy-Khayll Levente, Nádas Eszter, Jagicza Patrícia, Jakab Borbála Róza, Juhász Nóra, Papp Szilvia, Szabó Kristóf-KristofLab, Sztruhár Zsuzsa
A MANK kiemelt célkitűzése, hogy a fiatal generációk számára a kor kihívásainak megfelelő megjelenést biztosítson, törekvéseikben támogassa őket, ezért a Társaság egyedülálló kezdeményezésének köszönhetően immár másodízben olyan fiatal, ez alkalommal 35 év alatti fiatal képzőművészeknek kíván bemutatkozási lehetőséget biztosítani a szentendrei MANK Galériában, akik lendületükkel, tehetségükkel már most kiemelkedő alkotásokat tudhatnak maguk mögött.
A kiállítás a fiatal művészek számára kiírt pályázat eredménye. Tematikája a művészet és a játék kapcsolatának fogalmi találkozásából adódó reflexiók kibontása.
A játék öröm, kutatás, kísérletezés, alkotás, rekonstrukció vagy rekreáció, amihez alapvetően hozzátartozik a szellemi szabadság, a teremtés kipróbálásának aktusa. Művészeti értelemben a játék végeredménye maga a mű, amellyel az alkotó önmagára vagy a világ egy jelenségére reflektál. Ugyanakkor a művész imitálhatja is a létrehozás természetes spontaneitását, alkotása így az emlékezés tárgyává válhat.
A beérkezett száznegyvenegy, rendkívül kvalitásos pályamű közül a legkülönbözőbb médiumokkal megfogalmazott játék-asszociációkat válogatták be a kiállításra. Helyet kapott a vászontáblakép típusa, tehát a hagyományosabbnak mondható képalkotás is, esetenként a digitalizált lehetőségek felhasználásával ötvözve, mint Benedek Tom, Benkő Lilla, Körössy-Khalyll Levente, Szabó Kristóf – KristofLab munkáin.
A tárlaton olyan interaktív installációk is szerepelnek, mint Gosztola Kitti, Kádár Emese és Szabó Kristóf – KristofLab friss, szignifikánsan aktuális társadalmi problémákkal foglalkozó művei, amelyek az irónia eszközével hatnak még erősebben a befogadó nézőre.
Egyes, a pályázási lehetőség időszaka alatt elkészített vagy átalakított munkákon – mint Balogh Kristóf, Csapó Júlia, Éliás Tamás, Jakab Borbála Róza és Karai Klaudia esetében – erősen érezhető a pandémia periódusának sokak számára nehezen megélt otthonmaradásra, önvizsgálatra kényszerítő, a hétköznapiság megfigyelésére alkalmas minősége, ami a legszemélyesebb témák feldolgozására orientálta a művészeket.
Az alkotásokat végignézve kiderül, sok igazságot hordoz a „játszva könnyebb” mottó. Rávilágít, hogy a játékossággal az is megfogalmazható, megjeleníthető, ami a direktebb előadáshoz túl személyes vagy feldolgozatlan érzéseket érint, esetleg globális világunk problémáihoz tartozik, vagy akár kimondhatatlannak tűnik.
Hozzászólások