Patel Rebelo gondolatai első egyéni kiállításának anyagáról:

Amikor szárazság volt a földeken, csak könnyek hullottak az égből. Betakarva fiúkat, unokákat és generációkat, de még így is, abból semmi sem táplálkozott, semmi sem csírázott ki.
Egyhangú így élni. Sokak hibája és senki hibája se.

Talán nem tudták, hogy a szerelemben, a merengés helyén, mindenki szívesen látott vendég, mégis csak kevesen merik felfedezni milyen ott élni. Hamis illúzióktól és félrevezető értelmezésektől mentesen.
Azok a földek a szeretethiány miatt száradtak ki. Még a nap sugarai sem voltak képesek lemondani, a meleg és fényes gesztusaikkal, amelyek már alig várták, hogy megfékezzék a széllökéseket, amelyek rájuk zúdulnak és széttépnek mindent, ami az útjukba kerül. De a szeretet nem ez volt.
Azonban azok számára, akik soha nem szűntek meg hinni, a fényes hold alatt fák zápora mutatkozott.

Fényesen és buján, finoman fekszenek, készen arra, hogy megtanítsanak minket arra, hogy az öntözést milliméterre pontosan átgondoljuk, és hogy árnyékuk és gyümölcsük csak így fog táplálékként szolgálni. (fordította: Tűz Boglárka)

Az indiai származású festőművész 1994-ben született Lisszabonban, ahol jelenleg is él és dolgozik.