„Művészete vitathatatlanul szakrális, alapvetően keresztény, annak ellenére, hogy nem liturgikus célt szolgál, és természetre, testre való nyitottságában sok rokonságot mutat a keleti vallásokkal és életfelfogással, s nem szűkíthető kizárólagosan a keresztény léttapasztalatra. Tárgy- és motívumhasználatában a keresztény liturgia és ikonográfia elemeit – ostya, üveg, vér, seb, szög – idézi, de szimbólumai – fa, erdő, víz, út, zarándoklat, hajó – egyre általánosabb dimenzióba illeszkednek, ilyen módon más vallások kontextusában, mi több, a szűken értelmezett vallásos jelentésen kívül is jól értelmezhetőek.” Sturcz János
Belépés: aznapi kiállítási jeggyel