Válogatás az Evangelikus Országos Könyvtár Tranoscius-gyűjteményéből

Az evangélikusoknak azt a nagy régi kapcsos rezes sarkú énekes
könyvét hívják úgy, hogy tranasztyiusz. Én se tudtam sokáig, hogy
miért, de egyszer csak megnéztem az Öregapámét, és ott volt, hogy a
Tranostius által egybe gyűjtött zsoltárok. De őróla csak azt tudom, hogy
valami pap volt a régi időkben. (Závada Pál: Jadviga párnája)

A Csehországból menekült Jiří Třanovskỳ (1592–1637), „a szláv Luther” Lőcsén, a Breuer-nyomdában 1636-ban adta ki biblikus cseh nyelvű énekeskönyvét, a Cithara Sanctorumot (Szentek hárfája), amely 402 éneket tartalmazott. Az énekek nyelve a cseh protestánsok králicei bibliájának a nyelve volt. Ez az ócseh nyelv szlovakizmusokkal fokozatosan gazdagodva vált a szlovák evangélikusok hosszú ideig használt egyházi nyelvévé, „szent nyelvévé”. A könyv a Kárpát-medence szlovák evangélikusainak hitéletére esetenként még a Bibliánál is
nagyobb hatással volt. Ma összesen 212 – részben átdolgozott és bővített – kiadását ismerjük, utoljára 1971-ben jelent meg. Magyar fordítása (Vietórisz József) pedig 1935-ben készült. A Podmaniczky- Degenfeld Könyvtár terében több tucatnyi kötet – gyakran egyedi kötéstáblával, verettel – most egyszerre látható.