Kiállítás

Vágyott szépség – Preraffaelita remekművek a londoni Tate Britain gyűjteményéből

Magyar Nemzeti Galéria
2021. május 13. (csütörtök) - 2021. augusztus 22.

Helyszín:

Magyar Nemzeti Galéria
1014 Budapest, I. kerület Szent György tér 2.

A londoni Tate Britain múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotása látható május 13. és augusztus 22. között a Magyar Nemzeti Galériában a mozgalmat bemutató első nagy magyarországi kiállításon. A Tate Britain – az 1500 utáni brit művészet legnagyobb nemzeti gyűjteménye – kollekciójában kiemelkedő jelentőségű helyet foglalnak el a preraffaelitáknak, a 19. század legnagyobb hatású brit művészeti mozgalma alkotóinak a művei. A Vágyott szépség című tárlathoz kapcsolódóan nyílik meg a mozgalom magyarországi hatását bemutató kísérőkiállításunk is, Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében címmel.


A preraffaelita mozgalmat Magyarországon először átfogóan bemutató tárlaton közel negyven festményt és több mint félszáz grafikát láthat a közönség a londoni Tate Britain világhírű preraffaelita gyűjteményéből. A bemutatott remekművek között találjuk a mozgalomalapító Dante Gabriel Rossetti Ecce Ancilla Domini! (Angyali üdvözlet) és Monna Vanna című alkotásait, John Everett Millais 1852–1853-ban készült Szabadon bocsátó parancs, 1746 című képét vagy John William Waterhouse 1888-as The Lady of Shalottját. Az ikonikus szépségű preraffaelita remekmű, Rossetti egyik fő műve, az Ábrándozás pedig a szintén londoni Victoria and Albert Museum gyűjteményéből érkezik Budapestre.


A londoni Királyi Művészeti Akadémia konzervatív oktatási elvei ellen lázadó Dante Gabriel Rossetti, John Everett Millais és William Holman Hunt 1848-ban alapította meg a hét tagot számláló Preraffaelita Testvériséget (Pre-Raphaelite Brotherhood, P. R. B.). A csoport névválasztása is jelezte, hogy résztvevői a középkori, illetve a kora reneszánsz, Raffaello előtti művészetet tekintik példaképnek. Az ifjú preraffaeliták – John Ruskinnak, a kor jeles esztétájának és társadalomfilozófusának, későbbi pártfogójuknak a tanításait alapul véve – természetábrázolásaikon, a Biblia, a történelmi események és az irodalom ihlette műveiken, valamint társadalmi kérdéseket is feszegető alkotásaikon a festészet tematikai és stiláris megújítására tettek kísérletet. A csoport 1853-as feloszlását követően a preraffaelita művészet második hullámának vezéralakjaként Rossetti lett az Európa-szerte nagy hatású esztétikai mozgalom vezéralakja. Vele társulva Edward Burne-Jones és William Morris is a képzőművészet, a költészet és a zene közötti összecsengéseket kutatta, és a szépség kultuszának igézetében a műfajok közötti határok lebontására törekedett. Az ipari forradalom lélekölő gépesítettségével és tömegtermelésével szemben Morris az esztétikus környezet kialakításának és a kézműves hagyományok felélesztésének fontosságát hangsúlyozta. Az ő munkássága nyomán jött létre a képző- és iparművészet számos ágát felölelő Arts and Crafts elnevezésű összművészeti mozgalom.


A kiállítás kilenc szekcióban mutatja be a preraffaeliták művészetét.


Az első három szekció, a Középkori modernek, a Festett költészet és a Világi hit a mozgalom kezdeteiről, illetve a költészet és a vallás meghatározó szerepéről szól. A társaság tagjai verseket, novellákat és esszéket is írtak. Rossetti szerint egy műalkotást csak egy másik műalkotás értelmezhet, ezért ugyanazt a témát gyakran versben és képben is feldolgozta, a végeredményt pedig „kettős műalkotásnak” nevezte. A preraffaeliták munkássága óriási hatást gyakorolt az illusztráció műfajának fejlődésére is. Festészetüknek jelentős vonulatát alkották a bibliai képek, melyeknek hőseit a modern Anglia embereiről, kortársaikról, gyakran rokonaikról, barátaikról mintázták, ezért sokan túlságosan is realisztikusnak találták műveiket. Az állandó kritikák ellenére a képeik óriási népszerűségnek örvendtek, s reprodukciók, illusztrációk és másolatok formájában váltak világszerte ismertté.


A Modern élet, illetve a Természethűség címet viselő szekciókban a mindennapi angol valóság problémái, például a munka, a női emancipáció, a gyermeknevelés állnak az ábrázolások középpontjában, s ennek megfelelően egy sokkal realisztikusabb, már-már tudományosan objektív természetszemlélet. A preraffaelita művészek figyelemmel kísérték a tudomány új eredményeit is, különösen a geológia, a meteorológia és a botanika területén.


A kiállítás következő három egységét az eszményi szerelem, illetve a test, a lélek s az isteni szépség témái határozzák meg. A művészek a középkori történetekben a modern élet és a modern szerelem pszichológiai problémáit keresték. Fő műveikben a szerelem, a megcsalás, a vágy és a hűtlenség témáit dolgozták föl. Rossetti és az őt követő fiatalabb, második generációs preraffaeliták voltak az úgynevezett esztétikai mozgalom fő képviselői, amelynek középpontjában a szépség keresése állt. A kortársaik, szerelmeik, élettársaik arcvonásait viselő – sokszor bibliai vagy mitológiai szerepekben megjelenő – női portréikon egy modern szépségeszmény fogalmazódott meg. Esztétikai szemléletük lényege, hogy a művészeti ágak összetartoznak, s így hatásuk az iparművészetben, a költészetben és a zenében érzékelhető volt.


A Mítoszok és legendák címet viselő szekció középpontjában a modern női hősök állnak. A 19. században a női politikai egyenjogúságért folytatott küzdelem miatt sokan úgy gondolták, hogy az erős és önálló nő veszélyezteti az erkölcs, a család és a társadalom rendjét. A preraffaelita művészek elsőként reflektáltak ezekre a félelmekre, és lenyűgözően erős nőalakokat teremtettek. Az istennők, csábítók és különböző mitológiai karakterek álarca mögé rejtett nők igazi, másokra és magukra is végzetes „femme fatale”-ként jelennek meg.


A kiállítás kurátora: Carol Jacobi, Tate Britain, társkurátora: Plesznivy Edit.

Hozzászólások