Ernest Hemingway Afrikai vadásznaplójából választottuk a címet. Hemingway még egy érintetlenebb Afrikában vadászott, ami napjainkra már csak az emlékekben él tovább, eltűnt, átalakult, jobbára elüzletiesedett. Ha most valaki azzal kérkedik: – Afrikában vadásztam!, az jobbára befizetett, kéthetes „kalandot” jelent.

Hemingway naplója számos kritikát kapott, mert az író őszinte részletességgel számolt be az állatok leöléséről, a vérről, a vadászat nyers valóságról. De írt a nyomolvasás, a cserkelés szépségéről, a megsebzett vad utánkeresésének izgalmairól is. Számára mindez együtt jelentette a vadászatot és a boldogságot.
Korai természet- és madárvédőink, így Chernel István is, egyben vadászok is voltak. Számukra a madár- és a természetvédelem gyökeresen mást jelentett, mint mostanában. Az egykori lőlapok tanúsága szerint egy-egy vadászat valójában mészárlás volt, mindenre lőttek, ami élt és mozgott. A napjainkban védett ragadozómadarak ráadásul kiemelt célpontot jelentettek. Hogyan lehetett ezt összeegyeztetni természetvédő mivoltukkal?

A tárlatvezetés erre a sokunkat izgató kérdésre is keresi a választ.
Tárlatvezető: dr. Vig Károly tudományos igazgatóhelyettes, Savaria Múzeum

Ezzel a tárlatvezetéssel bezár a Savaria Múzeum VADÁSZAT - Közel a természethez című időszaki kiállítása.