Tótfalusi Ágnes, Imrei Andrea és Péczely Dóra műhelybeszélgetése

Minden elolvasott könyvvel egy kicsit többek leszünk: a könyvek tükröt tartanak, önreflexióra késztetnek. Gazdagítják és formálják a személyiségünket. Az önismeret rétegzett bugyrai viszont nem könnyű holmik. Ahogy a könyvek által egyre többet nyitogatunk ki belőlük, olykor meg is sebződünk. Párharcba keveredünk. Lelki párbajba. És néha kicsit bele is halunk.
Az olvasmányélmények hatásáról sokat hallunk, de arról nem, hogy a műfordítóra milyen hatással vannak egyes könyvek. Azt mondják, a fordító ismeri legmélyebben az irodalmi műveket. A műfordító nagyítóval vizsgál, kutat, kiveséz, kifordít, átalakít és újra összerak. Közben pedig ott a gyötrelem. Néha felszabadító, néha fájdalmas gyötrelem. Nehéz sorsok, történelmi korok drámai epizódjai, pszichológiai írások, thrillerek fordítása mélyen traumatizáló is lehet.
Kortárs (világ)irodalmi példákon keresztül a műfordítás közbeni lelki lenyomatokról, a műfordító beavatási helyzeteiről, irodalomterápiáról beszélget Tótfalusi Ágnes műfordító, Imrei Andrea műfordító, irodalomterapeuta és Péczely Dóra irodalmi szerkesztő.

A Magyar Műfordítók Egyesületének programja.