„Szinte nem is ismertem más tájat, mint ezt a Hudsonmentit, a felhőkarcolók vonulatával, mely az évek során a szemem láttára gyarapodott, szökkent égre, tekervényesedett, sűrűsödött azzá a merev, változhatatlan kődzsungellé, melyet ma ismerünk, tövében az öblön ingázó hajókkal, kompokkal és Szabadság Miasszonyunkkal vagy Miss Libertyvel, ahogyan némely európai bevándorlók nevezték a megpillantásakor, amint kőtalapzatán, patinás köntöse fenségében, zárkózott arccal a habok fölé nyújtja karját. Néha úgy látom, az egész világmindenség gyűlt a kedvemért ennek a szigetnek a területére. A remény és a könnyek szigetére. Az egyszerre bedaráló és épületes csoda helyszínére, amely az ír parasztot, a calabriai pásztort, a német munkást, a lengyel rabbit vagy a magyar hivatalnokot amerikai honpolgárrá változtatja, miután a nemzetiségét lehántotta róla.”

Gaëlle Josse (1960) francia írónő, jogot végzett, újságírást és klinikai pszichológiát is tanult. Néhány Új-Kaledóniában töltött év után Párizsban telepedett le, ott él és dolgozik. Költőként indult, majd regényíróként vált igazán ismertté. Az eddigi legnagyobb sikert az Ellis Island utolsó őre (2014) című regénye hozta meg számára, amely rangos franciaországi elismerések mellett 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi díját, és azóta számos nyelven megjelent.

A program magyar és francia nyelven, szinkrontolmácsolással zajlik.

A Vince Kiadó programja.
Támogató: Budapesti Francia Intézet