Km.: Tóth Evelin (ének), Kézdy Luca (hegedű)
rendező: Balog József
Dragomán György sokáig hallgatta Tóth Evelint, és nem sokkal később végre sikerült befejeznie a régóta íródó Máglyát. Evelin közben erről mit sem sejtve megtalálta magának Szabó T. Anna verseit, amelyeket énekelni kezdett, hamarosan Kézdy Luca hegedűművésszel együttműködve.
A sodró erejű, fájdalmasan gyönyörű, magával feleselő hegedű, a gyöngéd nőiségtől a tudatalatti sötétjéig hatoló, ölelő-síró ének, a klasszikus lendületű, mégis sokfelé sóvárgó vers, meg az ezerféle húron játszó, mégis mindig felismerhető próza egymásra felel és egymásból merít. Négy művész, négy hang, négy különböző, de szenvedélyében és szakmai elkötelezettségében mégis közös karakter: különleges találkozás a színpadon. Titkos történetek, vágyak, véletlenek, sodró ritmusú szövegek, és a mindent átható zene: az ilyen vibrálóan izgalmas, kicsiszoltságában is törékeny összhang-keresés mindig tele van meglepetésekkel. Ezen az estén négy elszántan őszinte, egymást régóta ismerő kortárs művész, az énekes, a hegedűs, a költő és az író, közönség előtt, a közönséggel együtt ered a közös hang nyomába, és a legfontosabb és legtitkosabb szövegekkel és dalokkal, képekkel és tapasztalatokkal, a meglepetésektől sem visszariadva mutatja be, hogyan válik a négy szenvedélyes, mindig megújulni kész külön hangból közös történet: összhang.
Különös összefonódások estje lesz.