Km.: Bacsó Kristóf ( szaxofon, műsorvezető, művészeti vezető), Fekete István (trombita), Brunner Bence (harsona), Farkas Zsolt (zongora), Gyányi Tamás (bőgő), Fábry Adonisz (dob)

Jazz nélkül is lehet élni, de minek? Az előző századfordulón New Orleansban alakult zenei stílus villámgyorsan indult világhódító útjára. Az egykori afroamerikai gyökerektől messzire távolodnak az utódok, de nem is tehetnek mást, hiszen a jazz lényege éppen változékonysága, formálhatósága, nagyfokú alkalmazkodóképessége. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékének vezetője, Bacsó Kristóf és zeneakadémista hallgatói zenés programja kihagyhatatlan bevezető a jazz világába.

A jazzt könnyebb felismerni, mint meghatározni, de egyértelműen az improvizáció a kapocs, amely a soktucatnyi változattal és alfajjal rendelkező műfaj minden ágát szorosan összefűzi. Az improvizáció gyökerei részben a blueshoz nyúlnak vissza. A jazz, eltérően a kottában foglaltakhoz erősen kötődő klasszikus zenétől, a pillanat szülte inspiráció, a közösen rögtönzött alkotás mellett tesz hitet. Nincs két egyforma előadás: minden az előadó hangulatán, tapasztalatán, sőt a közönségen és a zenésztársakon múlik. Izgalmas játék az improvizáció és a ritmus összehangolása, hiszen a hangok mindig egy adott lüktetés szerint bomlanak ki, némileg korlátozva ezzel az improvizáció teljes szabadságát. A jellegzetes jazzhangszerek, mint a trombita, a szaxofon, a zongora, a harsona, a bőgő, meg persze a dobok ez alkalommal is szerephez jutnak. A színpadon az ígéretes következő generáció: zeneakadémiai hallgatók mutatják meg, hogyan áll fel egy tipikusnak nevezhető jazzformáció. Az alkalmi szextett művészeti vezetője kiváló szaxofonosunk, Bacsó Kristóf. A jazz tanszék új tanszékvezetője Budapesten, Párizsban és Bostonban tanult. Számos rangos jazzverseny győztese, aki Amerikától Japánig hódította meg hallgatóságát.