A szerelem kertje

Népi szerelmi líra és virágénekek – interaktív előadás, koncert és daltanulás
Hangadó – Bognár Szilvia népzenei előadássorozata

A magyar népdal, népzene keleti gyökereiről, generációkon átívelő hagyományozódásáról, a paraszti lét mindennapjait átszövő fontosságáról bizonyára mindannyian hallottunk már. Ugyanakkor ritkán töprengünk el azon, hány száz éves is ez a hagyomány, hogy bizonyos dallamok a barokk, vagy a reneszánsz korszakából, netán gregorián gyökerekből sarjadtak. Sőt, mivel a népdal „szájról-szájra” terjed, többnyire fel sem ötlik bennünk, hogy az általunk ma ismert dalok némelyikét – akár változataiban – korabeli kódexek, kéziratos énekeskönyvek, melodiáriumok, graduálok, daloskönyvek, netán ponyvaregények őrzik. Igaz, a szálak ez esetben a magyar nyelvterület egészén túl nem keletre, hanem többnyire Európa más országaiba vezetnek. Bognár Szilvia népzenei előadássorozatának első részében a népi szerelmi líráról és virágénekekről lesz szó – egy interaktív, daltanulást is tartalmazó program keretében.

A különféle lírai dalokban, vagy képzőművészeti alkotásokban számtalan helyen fellelhető „szerelem kertje' motívum már az időszámításunk előtti IX-VIII. században megfogalmazódott Mezopotámiában. De gondolhatunk az egyiptomi birodalom, vagy a későbbi görög és latin bukolikus költészet, illetve a perzsa kultúra idevágó költeményeire, motívumkincsére is. Ez egy összefüggő hagyománytömb, amelybe bele tartoznak az Ótestamentumban rögzített locus amoenus jelenetek, így az Énekek éneke szerelmi szertartása is. De izgalmas csupán az európai világi líra megszületéséig, vagyis a trubadúr költészetig és a többnyire latin nyelvű vágáns dalokig, magyar honban pedig Balassi szerelmei költészetéig visszapillantanunk, ha a népdalainkban felbukkanó szerelem kertjének előzményeit keressük. Hisz a XVII. század elejéig a magyar paraszti udvarokban egész biztosan nem voltak mintául szolgáló virágos kertek. A szerelmes népdalok más szövegmotívumai, vagy dallamai sem kevésbé érdekesek, légyen szó a mindenki által ismert Tavaszi szélről, vagy akár a kalickába zárt madárka énekéről.

Izgalmas időutazásra, élő muzsikával és közös dalolással, daltanulással egybekötött előadás-sorozatra hívunk minden kedves érdeklődőt:
- aki szívesen kalandozna a magyar népdalok sok száz évre visszanyúló világában
- aki kíváncsi az egyes dallamok, szövegek írott forrásaira
- aki szívesen hallgatna a magyar dalok mellett, azokkal a múltban találkozó, egy tőről fakadó latin, francia, ó-portugál, német énekeket
- aki szeretne kicsit rápillantani a megőrzés-változás lenyűgöző folyamatára.