Km.: Szélpál Szilveszter (ének, műsorvezető), Süle Dalma (ének), Palojtay János (zongora)

Bartók: Allegro barbaro, Sz. 49, BB 63
Schumann: Ifjúsági album, op. 68, No. 31 - Harci dal
Schumann: A költő szerelme, op. 48, No. 7 - Ich grolle nicht (Nem haragszom)
Mozart: A varázsfuvola, K. 620 - „Der Hölle Rache kocht in meinem Herzen” / „Pokoli lánggal ég a bosszú bennem” (Az Éj királynőjének áriája, II. felvonás)
Beethoven: cisz-moll („Holdfény”) szonáta, op. 27, No. 2 - III. tétel (Presto agitato)
Beethoven: Coriolan-nyitány, op. 62

Hirtelen felgyorsul a pulzus, emelkedik a vérnyomás, valami erősen feszít minket belülről: igen, düh fortyog bennünk. Ha az ember később, higgadt állapotban hajlamos is szégyellni magát amiatt, hogy mit gondolt, mondott vagy tett, amikor a harag irányította, egészen biztosan nem jó stratégia mindenestül elfojtani ezt a sokszor zavarba ejtő érzést. 

A klasszikus zene nyugtató, lelket gyógyító erejéről jóval többet hallunk és olvasunk, mint arról, hogy milyen az, amikor érzelmeinket akár a szélsőségekig képes felkorbácsolni a muzsika. A harag jeleit könnyű azonosítani, lévén olyan érzelem, amely az emberre fizikai hatást is gyakorol: arckifejezésünk megváltozik, akár fenyegetővé válik. A düh univerzális érzés, amelyet legközelebbi környezetünkben éppúgy tapasztalhatunk, mint amikor a világ távoli pontjain barangolunk. A harag képei gyakran kapcsolódnak össze a bosszú, a harc, a háború témáival, de a düh inspiráló erő is lehet: a változás, a változtatás igénye, egy új nyitány lehetősége is benne rejlik. Az Érzelmek iskolája sorozat nyitó eseményén a világ zeneirodalmának haraggal kapcsolatos részletei csendülnek fel: a Bartók-, Schumann-, Beethoven- és Mozart-zenék várhatóan felajzzák a hallgatóságot, de természetesen a ránk gyakorolt hatás elemzése sem marad el Szélpál Szilveszter operaénekesnek, a program műsorvezetőjének köszönhetően.