km.: A Zeneakadémia és a Bartók Konzi ütőhangszeres hallgatói
Nigel Westlake: Omphalo Centric Lecture
Cage: Second Construction
Márta István: Babaházi történet
Holló Aurél: 39 – a manicheus álma / beFORe JOHN3
Gavin Bryars: One last bar than Joe can sing
A kortárs ütőhangszeres zene jelene (az Amadinda) és jövője (a Zeneakadémia és a Bartók Konzervatórium diákjai) lépnek fel egy színpadon, a műsor pedig egy olyan darabbal fejeződik be, mely nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy tisztán zenei módon mesélje el az ütőhangszeres zene fordulatokban gazdag múltját és történetét. Sokak számára különösen vonzó lehet a koncert első része, melyben az Amadinda első korszakának már-már kultikus kompozíciója, a Babaházi történet és a nemzetközi koncertéletben az elmúlt bő három évtizedben repertoárdarabbá váló Westlake-mű, az afrikai zenétől és a minimalizmustól egyként inspirált Omphalo Centric Lecture hangzik el. A zeneszerzői műhelyként is működő Amadindát Holló Aurél képviseli, aki így beszélt most elhangzó művéről: „hangszerek, marimbák, basszusmarimba, különös holmik, mákgubó, kis tehénkolomp, egyéb apróságok, nagybőgővonók, fapálcák, egy pár ormótlan szivacsfejű verő, négy előadó – eszközök. Égi világ lenyomatai a földön?”