km.: Josef Špaček (hegedű), Varga Tamás (gordonka), Balog József (zongora), Balga Gabriella (szoprán), Megyesi Schwartz Lúcia (alt), Boncsér Gergely (tenor), Cser Krisztián (basszus)

Beethoven: C-dúr hármasverseny, op. 56
Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125

A hangverseny a Beethoven-emlékév kiemelkedő eseménye, melyen Beethoven C-dúr hármasversenye mellett a IX. szimfónia csendül fel. A hegedűre, csellóra és zongorára írt hármasverseny a sinfonia concertante műfajának kései példája, Beethoven egyetlen kompozíciója e műfajban.

A mű érdekessége, hogy Beethoven, tőle egyébként nem megszokott módon, figyelembe veszi a szólisták képességeit: a viszonylag könnyen játszható zongoraszólamot tanítványának, Rudolf főhercegnek írta, míg a vonósoktól lényegesen többet kívánhatott. A hegedűt és a csellót ugyanis a főherceg udvarához tartozó professzionális muzsikusok szólaltatták meg.
Beethoven életművének nem egy opus magnuma van, hiszen kétségtelenül ilyen a Fidelio, a Missa solemnis, a Nagy fúga vagy a Hammerklavier-szonáta is - de ha csupán egyetlen emblematikus alkotást említhetünk, olyat, amely a legszélesebb közönséget képes megszólítani, az vitathatatlanul a IX. szimfónia. Ez a mű több szempontból is kulcsszerepet játszik az életműben: ez a kései stílus izgalmas fejlődésfolyamatának betetőzése, ez a szimfóniaműfaj Mahlerig mutató forradalmi megújítása - és ez a beethoveni humanista üzenet legvilágosabb, leginkább kézzel fogható megfogalmazása.