Koncert

Budapest Gálakoncert - Duna Szimfonikus Zenekar, vez.: Deák András

Deák András karmester
Pesti Vigadó
2019. július 13. (szombat) 20:00
Ár: 9100, 9900, 10100, 10900, 11500, 12300, 29500 Ft

Helyszín:

Pesti Vigadó
1051 Budapest, V. kerület Vigadó tér 2

Km.: a Budapesti Operett Színház balettkara és szólistái


1. Felvonás


Hector Berlioz: Rákóczi induló


Lehár Ferenc: Éva keringő


Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – Te rongyos élet VAGY
Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – Szilvia belépője


Erkel Ferenc: Hunyadi László – Palotás


Lehár Ferenc: A mosoly országa – Vágyom egy nő után VAGY
Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – Jajj, cica


Jules Massenet: Thais – Meditáció


Ifj. Johann Strauss: Tere-fere – Gyorspolka


Lehár Ferenc: A víg özvegy – Grisette-dal és Kán-kán VAGY
Lehár Ferenc: A víg özvegy – Ajk az ajkon


Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia


2. Felvonás


Kálmán Imre: Ördöglovas – Palotás


Johannes Brahms: V. Magyar Tánc


Szirmai: Mágnás Miska – Cintányéros cudar világ VAGY
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Táncolnék a boldogságtól


Vittorio Monti: Csárdás


Gusztáv Péter: Cirkusz galopp


Grigoraş Ionică Dinicu: A pacsirta


Huszka Jenő: Erzsébet – Délibábos hortobágyon VAGY
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Messze a nagy erdő


Ifj. Johann Strauss: Éljen a magyar Op. 332.


Kálmán Imre: Marica grófnő – Szép város Kolozsvár VAGY
Kálmán Imre: Marica grófnő – Hej, cigány


Kálmán Imre: Marica grófnő – Ringó vállú csengeri violám


A Gálakoncert egyedülálló sokszínűségével vonultatja fel a magyar zenekultúra meghatározó műfajainak legismertebb darabjait. Felcsendülnek a leghíresebb magyar vonatkozású klasszikus örökzöldek, a 19. század történelmét idéző operett irodalom fülbemászó dallamai és a szintén magyar zenei hagyomány részét képező cigányzene is. Színpadra lépnek a világhírű Budapesti Operettszínház szólistái, balettkara és a Duna Szimfonikus Zenekar.


A Gálakoncert betekintést ad az 1800-as évek végén indult „zenei forradalom” hatásába, az akkoriban született cimbalom – magyar népi hangszer – iskola hatására született interpretációkba is, és választ ad arra a kérdésre, hogy miért vonzotta és ihlette meg évszázadokon át egy földrajzilag kis ország a világ számos kitűnő zeneszerzőjét.


I. Ferenc császár Johann Aman udvari építészre bízta a Pestre megálmodott teátrum megépítését, de végül Pollack Mihály tervei alapján valósul meg a pesti klasszicista építészet egyik csúcsteljesítménye a Redoute vigalmi palota - Tündérpalota -, biedermaier stílusú, aranyozott bútorokkal és monumentális csillárokkal. A pesti társasági élet központját bálok és hangversenyek töltik meg – Johann Strauss, Ifj. Johann Strauss, Liszt Ferenc -, mígnem a forradalom áldozata lesz. 1864-ben Vigarda néven nyitják meg újra, hogy monumentalitásával lenyűgözze, célszerűtlenségével gúny tárgy legyen a nagyközönségnek. Az 1860-70-es években számos kiemelkedő zenei esemény helyszíne - Beethoven születésének 100. évfordulója, Budapest egyesítése, a Himnusz és Szózat ősbemutatója -, és kiemelkedő művészek Ifj. Johann Strauss, Mascagani, Dvorak, Debussy, Rubinstein, Horowitz és Gieseking is és itt debütál az ifjú Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Fischer Annie fellépéseinek helyszíne. 1904-ben a közgyűlés megkezdte a belső modernizálást. Így épült meg a belső személyfelvonó, megújult a bádogtetőzet, s telefon biztosította a kapcsolatot az emeletek között. A húszas évek derekán a fő-és oldalhomlokzat rekonstrukciója, egy évtizeddel később a vigalmi helyiségek helyreállítása is megvalósult.A Vigadó politikai, irodalmi, vallási ünnepségek, tudományos előadások, művészeti kiállítások örökös helyszíne lett. Az 1944-45. évi ostromban szinte teljesen megsemmisült épület 1980-ban nyitotta meg kapuit. A felújítások és rekonstrukciók végső eredményeként 2014 tavasza óta régi dicsfényében, új terekkel bővítve Makovecz Imre építész előtt tisztelgő, életművét bemutató tárlattal fogadja az érdeklődő közönséget.