Km.: Alisa Weilerstein (cselló); vez.: Madaras Gergely
Gabriel Fauré: Pelléas és Mélisande – szvit, op. 80
Camille Saint-Saëns: 1. (a-moll) csellóverseny, op. 33
Robert Schumann: 3. (Esz-dúr, „Rajnai”) szimfónia, op. 97
Érzelmi hullámvasút happy enddel – így írhatnánk le röviden a műsort, amelyben Pelléas és Mélisande tragikus története után Saint-Saëns szélsőséges hangulatokat körüljáró, gyakran indulatos csellóversenye, majd Schumann pozitív életélményekből fogant szimfóniája szólal meg. A koncertet Madaras Gergely vezényli, akinek nemzetközi elismertségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Mezzo TV 2019 szeptemberében a hónap művészének választotta, és dokumentumfilmet is készített róla. Szólistaként a jellegzetesen erőteljes, hipnotizáló csellóhangjáról ismert amerikai Alisa Weilerstein lép a közönség elé, akinek Saint-Saëns-játéka a New York Times kritikusa szerint „technikailag tökéletes és mélyen kifejező: vibratói beszédesek, líraisága váratlan és vészjóslóan titokzatos”.
A Nobel-díjas belga író, Maurice Maeterlinck szimbolista drámája, a Pelléas és Mélisande óriási hatást gyakorolt a kor zeneszerzőire. Debussy, Schönberg és Sibelius is feldolgozta a történetet, de Gabriel Fauré mindhármukat megelőzte. Az általában lassan komponáló szerző másfél hónap alatt végzett a dráma londoni bemutatójához írt kísérőzenéjével, amelyből 1899-ben állított össze négytételes szvitet. Az első tételben a sejtelmes erdőt ábrázolta, ahol a vadászkürttel megjelenített Golaud rátalál Mélisande-ra. Az oboa- és kürtszólókban gazdag fonódal után a címszereplők boldogsága jelenik meg, végül a nő halála zárja a művet. Ez a megrendítő finálé szólt később Fauré temetésén is.
Az 1870 körül Saint-Saëns Liszt több művét is vezényelte, így nem csoda, ha pályatársa hatott rá. Az a-moll csellóverseny három szünet nélkül megszólaló, de jól elkülönülő tételből áll, amelyeket a liszti téma-transzformációhoz hasonlóan más-más karakterben visszatérő motívumok kötnek össze. A nyitótételben a cselló egyetlen zenekari akkordot követően belecsap a témába, amelynek ritmusa a tétel folyamán vándorol a hangszerek között. A finálét ugyanez a téma nyitja. A két saroktétel között finom menüett szól. Az elképesztő technikai kihívásokat támasztó művet Rachmaninov és Sosztakovics is minden idők legjobb csellóversenyének tartotta.
Életének egyik nehéz periódusából a Düsseldorfban elnyert városi zeneigazgatói állás rángatta ki Schumannt, aki boldogan kirándult feleségével új Rajna menti otthonának környékén. Az élményekből szimfónia született „A rajnai élet egy darabja” címmel, és bár a szerző később visszavonta a programot, a „Rajnai” jelző örökre rajta ragadt művén. A hősies témával induló nyitótétel természetzenéjét ländler és bordal színezte scherzo követi, majd statikus harmóniáival és visszafogott hangszerelésével nyugalmat árasztó lassútétel szól. A kölni dóm ihlette ünnepélyes negyedik tételben megszólalnak a harsonák, végül könnyed, táncos finálé zárja a darabot.
Érdekességek Fauré szvitjét 1898. június 21-én Londonban (a szerző vezényletével), Saint-Saëns csellóversenyét 1873. január 19-én Párizsban (szólista: Auguste Tolbecque, karmester: Édouard Deldevez), Schumann Rajnai szimfóniáját 1851. feburár 6-án Düsseldorfban (a szerző vezényletével) mutatták be; a Fesztiválzenekar a szvitet legutóbb 2014. november 30-án Budapesten (karmester: Robin Ticciati), a Rajnai szimfóniát 2011. május 8-án São Paulóban (karmester: Fischer Iván) adta elő, a csellóversenyt most játssza először.
Mi történt a művek keletkezése idején? Henri Matisse francia festő 1898-ban megfestette A rózsaszín fal című képét / 1898-ban megjelent H. G. Wells angol író Világok harca című regénye / Ernest Chausson francia zeneszerző 1898-ban vonósnégyese utolsó tételén dolgozott, amikor egy balesetben meghalt, a művet Vincent d’Indy fejezte be / az Orosz Birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Birodalom konzervatív uralkodói között 1873-ban létrejött az úgynevezett Három császár szövetsége / 1873-ban megjelent Arthur Rimbaud francia költő Egy évad a pokolban című kötete / Éduard Manet francia festő 1873-ban megfestette A vonat című képét / 1851 szeptemberében tartották az első magyarországi érettségi vizsgákat / 1851-ben megjelent Søren Kierkegaard dán filozófus Szerzői tevékenységemről című műve / 1851. március 11-én Velencében először került színre Giuseppe Verdi olasz zeneszerző Rigoletto című operája
