Koncert

Concertino: Mozart, Weber, Mendelssohn - Budapesti Fesztiválzenekar

Yoonshin Song előadó
Andrea Bressan előadó
Pilz János koncertmester
Online nézhető ONLINE
2021. május 04. (kedd) 10:00 - 2021. május 06. (csütörtök) 23:59
Ár: online jegy: 3500 Ft, páros jegy: 5000 Ft, támogatói jegy: 7000 Ft

Km.: Song Yoonshin (hegedű), Bressan Andrea (fagott); koncertmester: Pilz János


W. A. Mozart: 1. (Esz-dúr) szimfónia, K. 16
W.  A. Mozart: 5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219
Weber: c-moll andante és magyar rondó, op. 35
Mendelssohn: 9. (C-dúr, „Svájci”) vonósszimfónia


Összetett, szappanoperába illő egymásra hatások és fel-felbukkanó magyaros motívumok. Mozart első szimfóniája és utolsó hegedűversenye. A 19. századi fagottirodalom egyik kulcsdarabja, házi zenekarra komponált stílusgyakorlat és persze a szokásos, Pilz János garantálta minőség – ezt ígéri a Concertino sorozat tavaszi hangversenye. Egy koncert, ahol a nyolcesztendős Mozart és a tinédzser Mendelssohn mellett a huszonhárom éves Weber már szinte korosnak számít. Szólistaként ezúttal a BFZ zenei határokat nem ismerő szólamvezetőjét, Andrea Bressant hallhatjuk, mellette a legnagyobb nemzetközi versenyeket sorra nyerő dél-koreai Yoonshin Song lép színpadra, egy „csodálatosan tehetséges hegedűs, akinek hangzása és technikája bőven meghaladja életkorát”.


Angliai körútjuk során az apja betegsége miatt Chelsea-ben ragadt kis Mozart koncertek híján papírra vetette élete első szimfóniáját. A darabban a sok őt ért hatás mellett ott van már az egyéni hang is. Ilyen a hegedűk és a teljes zenekar ütköztetése, a korhoz képest igen merész kromatika a fináléban, vagy a második tételben megjelenő négyhangos motívum, amely a későbbi Jupiter szimfóniából lehet ismerős.


Ellenkező céllal, a műfajról tanultak összegzéseként született meg az A-dúr hegedűverseny, amelyben a szólóhangszer igazi primadonnaként viselkedik: az első tétel zenekari bevezetője után csak egy lírai áriát követően hajlandó belekezdeni a főtémába. A hármashangzat-felbontásokból álló dallam mind a három tételben felbukkan. A szokásosnál is jobban sikerült, érzéki második tétel után rondó zárja a művet, amelyben törökös, de számunka inkább magyarosan csengő frázisok is hallhatók.


Weber már a címben feltünteti rondójának magyaros karakterét, még ha néhány ritmuson kívül nem is igen lehet kimutatni a közkedvelt egzotikumot. A mű eredetileg a szerző brácsás testvérének készült 1809-ben, ám négy évvel később Weber elkészítette a máig jóval népszerűbb fagottváltozatot. Az andante lábujjhegyen járás érzetét keltő témája után a fagott három variációban mutatja meg játékos, romantikus és virtuóz oldalát.


A tizenkét éves Mendelssohnnak egy apjától kapott saját zenekar állt rendelkezésére, hogy szimfonikus stílusát kikísérletezze. Tizenhárom vonósszimfóniát komponált két év alatt, amelyek leginkább Haydn, Mozart és Johann Christian Bach stílusában íródtak. A C-dúr mű az első tétel súlyos lassú bevezetésével és élénk főtémájával leginkább Haydnra emlékeztet, de a harmóniai világ mendelssohni, akárcsak az elmélkedő lassú tétel vagy a tündéri scherzo.


Érdekességek Mozart szimfóniáját 1765. február 21-én Londonban, hegedűversenyét 1775 telén Salzburgban mutatták be, Weber andantéja és magyar rondója 1813-ban, Mendelssohn vonósszimfóniája 1823-ban keletkezett; a Fesztiválzenekar Mozart szimfóniáját legutóbb 2018. április 22-én Budapesten (karmester: Takács-Nagy Gábor), hegedűversenyét 2015. január 31-én Budapesten (szólista: Pinchas Zukerman, karmester: Fischer Iván), Weber művét 2000. február 6-án Budapesten (szólista: Juhász Barna, karmester: Kovács János), Mendelssohn vonósszimfóniáját 2002. november 24-én Budapesten (koncertmester: Selmeczi János) játszotta.


Mi történt a művek keletkezése idején? 1765-ben meghalt I. Ferenc német-római császár, Mária Terézia férjeként a Habsburg örökös tartományok társuralkodója / 1765-ben Bécsben bemutatták Johann Adolf Hasse német zeneszerző Piramo e Tisbe című operáját / a párizsi Comédie-Française-ben 1775-ben bemutatták Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais francia drámaíró A sevillai borbély című darabját / 1813. október 16–19. között zajlott a lipcsei csata vagy a népek csatája, amelyben Napóleon súlyos vereséget szenvedett / Arthur Schopenhauer német filozófus 1813-ban megírta Az elégséges alap törvényének négyféle gyökeréről című filozófiai értekezését / Franz Schubert osztrák zeneszerző 1823-ban megkomponálta A szép molnárlány című dalciklusát / Eugène Delacroix francia festő 1823-ban megfestette Árva lány a temetőben című képét


A május 3-i koncert utólag is megtekinthető május 4., 10:00 és május 6., 24:00 között, felvételről!
A koncertre jegyet vásárolni május 06., 19:45-ig van lehetőség.