Km.: Angela Hewitt, Berecz Mihály (zongora), Concerto Budapest; vez.: Keller András
Mozart: Öt kontratánc, K. 609
Mozart: 20. (d-moll) zongoraverseny, K. 466
Mozart: 39. (Esz-dúr) szimfónia, K. 543
Mozart: D-dúr allegro (újonnan felfedezett mű)
Mozart: Kis éji zene, K. 525
A Mozart-nap esti-éji szakasza tánczenével – és egyszersmind a Figaro házassága egyik legismertebb motívumával indul, hiszen az 1791-es Öt kontratánc első darabja voltaképp egyetlen hatásos önidézet. A korabeli szórakoztató zene darabjai után komoly váltással az a d-moll zongoraverseny (1786) szólal meg Angela Hewitt főszereplésével, amelyről a Mozart-specialista zenetudós, Volkmar Braunbehrens így írt: „Olyan hallgatót feltételez, aki nem engedi, hogy bármi is elterelje figyelmét, és teljes egészében a műre összpontosít, mert szemlélődésének az adott műalkotás az egyedüli tárgya.” Ennek az osztatlan figyelmet kikövetelő versenyműnek a nyomában azután a „kései” Mozart-szimfóniák hármasából való Esz-dúr darab hangzik el, amelyet kissé még mindmáig leárnyékol a „nagy” g-moll és a C-dúr „Jupiter” szimfónia szomszédsága. S ezzel még mindig nem ér véget a nap programja, merthogy kilenc órától a „Kis éji zene” elnevezésű zárószakaszban felhangzik egyrészt természetesen a nevezett G-dúr szerenád, másrészt az a nemrégiben előkerült rövid zongoradarab, a D-dúr allegro, amelyet épp csak a legutóbbi hónapokban ismerhetett meg a közönség, hiszen első nyilvános megszólaltatására idén januárban került sor Salzburgban.
Élő közvetítés a Zeneakadémia Facebook- és Youtube csatornáján, a Concerto Budapest honlapján, Facebook- és Youtube csatornáján, valamint az index.hu-n és az index.hu Youtube csatornáján.
