Km.: Szalai Ágnes (szoprán), Pásztor Péter (bariton), Baráti Kristóf (hegedű)

Edvard Grieg: Peer Gynt, op. 23 – részletek
Jean Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47
Carl Nielsen: III. szimfónia (Sinfonia espansiva), op. 27

A hangverseny címe – Fehér éjszakák – Északra utal, arra a jelenségre, amely akkor tapasztalható, amikor a Nap nem nyugszik le, és így huszonnégy órán át világos van. Mit jelent Észak a közgondolkodásban? Ha Dél a temperamentumot, Kelet az ázsiai országok egzotikumát, Nyugat pedig a fejlett technikát és civilizációt, akkor Észak, valljuk meg, a kegyetlen hideget és a keménységet. De vajon a sokszor nagyon is szenvedélyes, energikus északi zenékre nem éppen mindennek az ellenkezője igaz?

Ha már égtájakról esett szó: a hangverseny szólistája, Baráti Kristóf az izgalmas Dél tájait is az északi est közönségének eszébe juttathatja, hiszen zenei eszmélésének idejét két- és tizenkét éves kora között Venezuelában töltötte. A Kossuth-díjas hegedűművészt ma a világ minden táján ünneplik, repertoárja a hangszer valamennyi fontos művét tartalmazza. A hatvanhét esztendős Michael Schønwandt a dán zeneélet büszkesége, ám az operai és szimfonikus repertoárban egyaránt otthonos karmester tanulóévei a londoni Királyi Zeneakadémia falai között teltek. Egyik specialitása honfitársa, Nielsen életműve, nem véletlen tehát, hogy a hangverseny második részében a dán zeneszerző 1910/11-ben keletkezett III. szimfóniája csendül fel, melynek különlegessége, hogy második tételében szövegtelen szoprán-, illetve baritonszólót hallunk. A norvég Grieg 1875-ben komponált Peer Gynt-kísérőzenéjének megalkotására maga a dráma szerzője, Ibsen kérte fel a komponistát, aki vonakodva írta meg művét, amely azonban végül legnépszerűbb alkotása lett. Hasonló népszerűségnek örvend Sibelius 1904-ben megalkotott Hegedűversenye is, amely sok évtizede a hangszer irodalmának egyik sarokköve.

Kocsis bérlet 2.