Fekete Bori - ének
Horváth Móni - szaxofonok, kaval, fuvola, ének
Kuczera Barbara - hegedű, ének
Szegő Dávid - dob
Takács Szabolcs - basszusgitár, nagybőgő
Zagyva Tamás - gitár

Az Opus Jazz Club mindig is a friss hangoknak, útkereső zenei hozzáállásnak igyekezet teret adni, kevéssé törődve a műfaji címkékkel. Mivel jelenleg a folk szcénában legalább annyi eredeti hang van, mint a jazzben, új sorozatot indítunk: a Friss Folk széria koncertjei azt hivatottak bemutatni, milyen színes és változatos módokon fejezik ki magukat a muzsikusok a népzene és a világzene nyelvén, mennyi új, az improvizációt sem nélkülöző hangzás van születőben.

A Chalga amolyan Thököly-kurucos, törökbarát zene: egy sikeres ostrom utáni estén szólhatott ilyen muzsika a táborban, és úgy tűnik, a hadizsákmányban akadt pár rock-, jazz-, és hetvenes évekbeli funk-lemez is. A zenekar gátlástalanul használ fel balkáni és magyar népzenét. Lehetne mindez akár popzene is, mint amilyen az eredeti bolgár csalga, ha lenne rendes négynegyedes, mindenki által táncolható számuk. Ám ilyen csak elvétve akad a repertoárban, hiszen a Chalga páratlan ritmusokkal fűszerezi a muzsikát.

Az együttes története a kétezres évek közepéig nyúlik vissza. Számos fesztiválfellépés és két album (Sabir, 2006; Erdő, erdő, 2010), majd pár év szünet után 2018-ban a Chalga újraaktiválódott és felfrissült: a közel-keleti ritmusszekciót elhagyva, sokkal harsányabb és kevésbé folkos zenét játszik. A zenekar tagjai a rock, jazz, világ- és népzenei körökből jól ismert művészek. A 2019-ben megjelent ...három, négy, öt című EP régi-új dalai a Chalga megújult irányát tükrözik, s azóta a zenekar már legfrissebb lemezén munkálkodik.