Schumann: Arabeske op. 18, fisz-moll szonáta, op. 11, C-dúr fantázia op. 17

Megfordult már Európa, Dél-Korea, Észak- és Dél-Amerika legrangosabb koncerttermeiben, művészkollégái között büszkén említi Takács-Nagy Gábor nevét, a New York Concert Artists and Associates szervezet alapítójaként és versenyek szerzőjeként elkötelezetten támogatja a fiatal művészek érvényesülését. Klara Min ragyogó, intuitív tehetségét tudatos repertoár építéssel, egy-egy szerző vagy stílus gondos megismerésével teljesíti ki. Szkrjabin műveiből készített lemezét világszinten is az élvonalba sorolták, kedvencei viszont az elegáns romantikusok: Chopin és Schumann. Utóbbi műveiből lemez-sorozatot is indított, budapesti szólóestjén tehát a német szerző művészetének bensőséges ismerőjeként adja elő annak legszenvedélyesebb műveit. A C-dúr fantázia és a fisz-moll szonáta a szeretetnek és a szerelemnek olyan megható megnyilvánulásai, amelyekre a zenében alig van példa. A Clara Wieck-kel szövődött kapcsolat legperzselőbb éveiben írta őket Schumann, a fantázia „velejéig fantasztikusan és szenvedélyesen” előadandó első tételéről így írt a kedvesnek: „folyamatos zokogás utánad".