Liszt Ferenc: Ce qu'on entend sur la montagne / Amit a hegyen hallani, S. 589 (1874)
Liszt Ferenc: Festklänge / Ünnepi hangok, S. 595 (1854-61)
Liszt Ferenc: Orpheus, S. 592 (1858)
Liszt Ferenc: Die Ideale / Az ideálok, S. 596c (1974-77)
Vasárnap délelőtti koncert Liszt Ferenc szimfonikus költeményeiből a szerző által készített négykezes zongoraváltozatban.
Liszt generációja a zenetörténeti múlttól számos olyan műfajt örökölt meg, amelyhez való viszonyát kulcsfontosságú volt meghatároznia. Opera, szimfónia, versenymű, szonáta – mihez kezd velük? Liszt legalább három műfaj területén a kreatív újraértelmezés szellemében fogalmazta meg válaszát: keze alatt átlényegült a versenymű, a szonáta és a szimfónia műfaja.
Liszt nem egyszerűen átértelmezte a szimfóniát, hanem feltalált egy új műfajt, a programzenei hátterű, irodalmi, képzőművészeti, történelmi, mitikus vagy más inspiráció által ihletett, adott esetben egy egész történetet elbeszélő szimfonikus költeményt.
A koncerten négyet hallunk közülük, négykezes változatban: az Amit a hegyen hallani, az Ünnepi hangok, az Orfeusz és Az ideálok a kevésbé ismert szimfonikus költemények közül valók