Km.: Lajkó Félix (hegedű), Sidoo Attila (gitár), Kertész Endre (cselló), Mazura János (tuba), Barcza Horváth József (nagybőgő), Czirják Tamás (dob)

Azt eddig is tudtuk, hogy Lajkó Félix zseni, nem csak azért ahogyan játszik, hanem mert időről időre képes megújulni, meglepetést okozni. Ezúttal egy öttagú zenekart verbuvált maga köré, akikkel láthatóan-hallhatóan hamar megtalálták a közös hangot, méghozzá úgy – és talán ez a legfontosabb -,hogy sosem borul a balansz Félix ego és zenekari ego között. Kollégák, társak, barátok, hívhatjuk őket bárhogy, a lényeg, hogy tényleg inspirálják, kiegészítik egymást.

Zenekarban játszani kötöttséget jelent, mondja Lajkó Félix: “A jó része az, amikor a zenekar együtt meg tud szólalni. Ha van egy téma, amit elkezdünk játszani, és aztán egyszer csak robban egy nagyot. És van az a része, ami zenekarban nem, inkább szólóban működik: amikor teljes improvizáció van és nincs körülöttem senki. Mindkettő jó. Valószínűleg, ha nem lenne az egyik vagy a másik, akkor hiányérzetem lenne.”