Ha létezik határtalan zene, akkor Lajkó Félix koncertjén egészen biztosan azt fogunk hallani. A hegedűművész egy olyan személyes, belső világba enged betekintést, amely egyértelműen csak az övé. Találkozunk majd páratlan virtuozitással, banális zenei témákkal, váratlanul felbúgó füttyel, szerenáddal, és valahonnan már jól ismert – örök időket idéző dallamokkal is. Lajkó Félix a hegedűn való szóló játékot egy befejezetlen kísérletként éli meg, mely soha nem lehet tökéletes, soha nem lehet véges.

Ahogy ő fogalmaz: Zenekarban játszani kötöttséget jelent, a jó része az, amikor a zenekar együtt meg tud szólalni. Ha van egy téma, amit elkezdünk játszani, és aztán egyszer csak robban egy nagyot. És van az a része, ami zenekarban nem, inkább szólóban működik: amikor teljes improvizáció van és nincs körülöttem senki. Mindkettő jó. Valószínűleg, ha nem lenne az egyik vagy a másik, akkor hiányérzetem lenne.”