km.: Nerone-Valer Sabadus, Poppea-Jeanine De Bique, Ottone-Reginald Mobley,
Drusilla-Núria Rial, Ottavia/Virtus-Luciana Mancini, Arnalta/Nutrice-Stuart Patterson, Seneca-Gianluca Buratto, Első katona/Lucano/Seneca tanítványa/Konzul-Thomas Walker, Második katona/Liberto/Seneca tanítványa/Konzul-Francisco Fernández-Rueda, Mercurio/Seneca tanítványa/Liktor/Tribunus-Peter Harvey, Fortuna/Damigella-Silvia Frigato
Valetto/Ámor-N. N., Fischer Iván Operatársulat, vezényel: Fischer Iván

Noha a műsorlap szerint csak egyvalaki vezényel, a Fischer Iván Operatársulat vadonatúj produkciójának van egy láthatatlan karmestere is. Ahogy a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója fogalmaz a Poppea megkoronázása kapcsán, „Ámor bebizonyítja, hogy ő dirigálja a világot.” Majd hozzáteszi: „Freud egyetértően bólintana.” Ez a szerelmet a középpontba helyező megközelítés jellemzi Fischer Iván legújabb operarendezését. A zenekar mellett a régizene legkeresettebb szólistái alkotják a társulatot, akik Skóciától Trinidadig a világ minden tájáról érkeznek.

A Poppea megkoronázása Monteverdi minden értelemben legnagyobb alkotása, egyben az operaműfaj első történelmi témára épülő darabja. Az anya- és feleséggyilkos császár igaz történetének feldolgozása - az öngyilkosság színpadi ábrázolásától a bűnös szerelem beteljesüléséig - bátor vállalkozásnak számított. A szerző a szövegkönyv kialakításába is beleszólt, minden részletnek különös figyelmet szentelve komponált. Monteverdi a szöveget kifejező zenei eszközök legnagyobb úttörője, így nem meglepő, hogy a mű zavarba ejtő nyíltsággal mutatja be az élettől-otthontól való búcsú fájdalmát vagy épp a kéj hangjait, mígnem antihős és antihősnő a zenetörténet egyik legszebb és egyben legbizarrabb duettjében olvad eggyé, világgá kiáltva a szerelem mindent legyőző erejét. Ez a vonzalom és annak két szereplője - a bölcsességen felülemelkedő erotika, a látszólag össze nem illő karakterek egymásra találása - mozgatta meg Fischer Iván fantáziáját. „Furcsa párocska”, mondja, és felteszi a kérdést: „Vagy nem is igaz az egész?”

A címszerepet a Washington Post által „drámai megjelenése és sokoldalúsága” miatt méltatott sztárénekes, Jeanine De Bique kelti életre. Nerone alakítója az aradi születésű kontratenor, a 2020-ban Händel-díjat nyert Valer Sabadus, akit a Guardian kritikusa szerint „elragadó kontroll és finoman csiszolt technika” jellemez. A világos, csillogó, tiszta, érthető, artikulált éneke miatt kedvelt kontratenor, Reginald Mobley Ottonét, „Az év fiatal művésznője” és „A legjobb operafelvétel” díjjal is büszkélkedő szoprán, Núria Rial Drusillát, a Monteverdi-operákban korábban Sir John Eliot Gardinerrel dolgozó basszus, Gianluca Buratto pedig Senecát alakítja, de olyan visszatérőket is köszönthet a közönség, mint a BFZ Falstaff-produkciójából ismerős Stuart Patterson vagy az Orfeóban a Bachtrack szerint kulcsfiguraként tündöklő mezzoszoprán, Luciana Mancini.