Wolfgang Amadeus Mozart: Requiem (K.626)Introitus – Kyrie – Sequenz – Offertorium – Sanctus – Benedictus – Agnus Dei – Communio
km.: Bordás Barbara (szoprán), Kiss Judit Anna (alt), Tötös Roland (tenor), Kiss András (basszus), Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos János Csaba), Pannon Filharmonikusok, Vezényel: Dinyés Dániel
Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) életének utolsó, befejezetlenül hátrahagyott műve a Requiem, mely egyaránt a műfaj és a Mozart életmű egyik legismertebb és legtöbb legendával övezett darabja. Mozart utolsó évében valósággal ontotta magából a nagyszabású remekműveket.
Munkája a Szekvencia híres, Lacrimosa szövegénél szakad félbe, de a további tételek vázlatai, első sorban énekes szólamai is készen álltak a szerző halálakor. A mű hangszerelését és a hiányzó tételeket Franz Xaver Süssmayr (1766-1803) fejezte be, aki a korban jó nevű, fiatal zeneszerző volt, és Mozart utolsó évében a mester kottamásolója.
A halotti mise hamisítatlanul magán viseli Mozart rendkívül plasztikus karakter- és érzelemábrázolását, ugyanakkor Mozarttól szokatlan módon sötét hangvételű. A d-moll alaphangnemet tovább erősíti, hogy a zenekarból hiányoznak a magas fafúvós hangszerek. Noha Mozart Requiemje sok tekintetben illeszkedik a műfaj hagyományaiba, sőt, számos korábbi halotti misével kifejezetten rokon vonásokat mutat, mégis elhomályosította a műfaj minden korábbi darabját, és bizonyos szempontból mércét állított minden későbbi requiemnek. Mozart alkotásával a requiem műfaja valósággal kilépett a liturgikus keretek közül, önálló zenei formává lett, mely sokkal inkább a zeneszerző halállal kapcsolatos gondolatainak végigelmélkedésére szolgál, mint a halotti szertartás zenei kíséretére.
Mozartot halála másnapján a járványhelyzetre való tekintettel nyitott tömegsírba temették minden méltó megemlékezés és családja részvétele nélkül. Pontos sírhelye máig ismeretlen. És bár méltatlannak tűnik, hogy a zenetörténet egyik legmeghatározóbb komponistáját ilyen körülmények között temessék el, valójában semmi sem méltóbb Mozarthoz, minthogy síremléke zenéből, sőt, saját zenéjéből készüljön, amely nem marad öncélú, magányos alkotás, hanem hangjai azóta is számtalan művészt kísérnek utolsó útjára.
A Pannon Filharmonikusok tisztelettel tesz eleget a felkérésnek, hogy az Ördögkatlan Fesztiválon az idén elhunyt legendás színművész, Törőcsik Mari emlékére eljátsszuk Mozart Requiemjét a csillagos ég alatt. Törőcsik Mari nem csak védnöke volt a fesztiválnak, de igazi rajongója is. Szeretettel idézzük egy nyilatkozatát: „… az igazi élmény és bizonyosság 2011. augusztusában ért, amikor először látogattam a fesztiválra, és öt napon át megtapasztalhattam, hogy ennyi idő és tapasztalat után is rá tudok csodálkozni az emberekre: hogy a minőség, a sokszínűség, a kíváncsiság és mindenekelőtt az egyszerűség és a szeretet ebben az oly nehéz és sokszor embertelennek tűnő 21. században is boldog közösségeket tud létrehozni.”
A Pannon Filharmonikusok Pécs városának szimfonikus zenekara, a nemzetközi színvonalú hangversenyteremmel rendelkező, éppen 10 éves Kodály Központ rezidens zenekara. Idén 210 évesek vagyunk. Teltházas koncertsorozatunk van Budapesten a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a Müpa megnyitása óta, és a legjelentősebb európai fővárosi koncerttermekben is felléptünk Zürichtől Bécsen át a Berlin Philharmonie nagyterméig. Együttesünk a nemzeti zenekari cím birtokosa. A zenekar két vezető karmestere Bogányi Tibor és Varga Gilbert.
