km.: Varga Tamás (gordonka)

Bach: G-dúr szvit szólócsellóra BWV 1007, Prelúdium – Allemande – Courante – Sarabande – Menuet I / II – Gigue
Bach: d-moll szvit szólócsellóra BWV 1008, Prelúdium – Allemande – Courante – Sarabande – Menuet I / II – Gigue
Bach: C-dúr szvit szólócsellóra BWV 1009, Prelúdium – Allemande – Courante – Sarabande – Bourée I / II – Gigue

A Pannonhalmi Főapátság 2021-ben az „Emlékezet” témája köré szervezi kulturális és spirituális rendezvényeit és tevékenységét. Isten jelenléte a közösség és az egyén életében az emlékezet által lesz megragadható.

A húsvéti Szent Három Napot megelőző negyvennapos nagyböjti időszakban Jézus Krisztus halálának és feltámadásának megemlékezésére készülünk, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás által. A pannonhalmi Szent Márton-bazilika méltó helyszíne ennek a nagyböjti elcsendesedésnek, melyhez a szentélyben felcsendülő Bach-zeneművek a csellóhangok intelligens és elegáns muzikalitásával megnyugtató keretet teremtenek.

Varga Tamás több mint húsz éves kiemelkedő nemzetközi szólókarriert tudhat magáénak mint a Bécsi Filharmonikusok szólócsellistája. Szólistaként megfordult az összes kontinensen és olyan neves karmesterekkel dolgozott, mint pl. Fischer Ádám, Seiji Ozawa, Giuseppe Sinopoli, Pinchas Steinberg és Michael Tilson Thomas. Világszerte tart mesterkurzusokat, eközben tudatosan használ új technológiákat, miközben mélyen hisz abban, hogy érdemes együtt zenélni a fiatalokkal, és velük együtt felfedezni a zene erőt és megnyugvást adó hatását.
Bach hat csellószvitje valamikor 1720 körül keletkezett Cöthenben egy két kötetes vonós gyűjtemény második részeként. A csellószvitek kézirata elveszett, de fennmaradtak azok a másolatok, amelyeket Bach felesége, Anna Magdalena Bach készített néhány évvel később. A hat csellószvit 1824-ben, Párizsban jelent meg elsőként nyomtatott kiadásban. Ezt a sorozatot cselló-gyakorlatnak tekintették, ami feltehetően nem áll távol Bach szándékától. Bach a tételek nagy részében egyetlen szólamot használ, virtuozitása által azonban megmutatja, hogy a cselló szólóhangszerként is létezhet.

A csellórepertoárban Johann Sebastian Bach csellószvitjei központi pozíciót foglalnak el, nemcsak a neves előadóművészek hangversenyein, hanem szinte minden csellista életében, már a tanulóévektől kezdve. A darabok „újrafelfedezésében” és mai népszerűségében nyilvánvalóan nem vitatható Pablo Casals csellóművész szerepe. A csellószvitek népszerűségét a gyakori élő előadásokon kívül számtalan maradandó dokumentum: kiadás és hangfelvétel is bizonyítja.

„Nicht Bach, Meer sollte er heissen!” – vagyis: „nem pataknak, tengernek kellett volna hívni!” – Ludwig van Beethoven mindenkinél tömörebben foglalta össze Bach művészetének a következő évszázadokra gyakorolt hatását.