Az online vagy személyesen megváltott jegyek és bérlet-hányadok az elmaradt koncertet követő 60 munkanapon belül visszaválthatók, vagy átcserélhetők. A jegyek vagy bérletek vonalkódjainak megküldésével és a csere koncert kiválasztásával a visszafizetést vagy a cserét a jegy@filharmonikusok.hu e-mail címen, vagy a +36 (1) 411-6636 telefonszámon is megrendelhetik.
Km.: Vigh Andrea (hárfa), Gál Erika (alt), Haja Zsolt (bariton), Dunai Tamás (narrátor), A Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa (vezető karnagy: Hajzer Nikolett)
Weiner Leó: f-moll szerenád, op. 3
Járdányi Pál: Hárfaverseny
Kocsár Miklós: Capriccio
Kodály Zoltán: Háry János – részletek
A Szerenád kis zenekarra Weiner Leó 1906-ban írt négytételes zenekari alkotása, amelyet tanárának, Koessler Jánosnak ajánlott a szerző. A darabot 1907. december 3-án, Kölnben mutatták be. Weiner egyik első kompozíciója magyaros hangvételének köszönheti népszerűségét. A klasszikus formák kiváló ismerője virtuózan alkalmazta a verbunkos, a „jó, alapos csárdás” fordulatait.
Hárfaversenyét (1959) Járdányi Pál feleségének, Devescovi Erzsébetnek ajánlotta. A bemutató egyik kritikusa kiemelte, hogy a darab „alaphangulata lírai. Ezt a lírát nem árnyékolják be tragikus összecsapások, aranyló pasztellszíneit inkább az ötletek teszik csillogóvá. Az egyetlen tételben megfogalmazott kompozíció harmonikus egység benyomását kelti, amit a szerkezet jól átgondolt felépítésével és sikerült arányaival ér el a szerző.” Ezúttal Vigh Andrea tolmácsolásában hallhatjuk a hárfaszólamot.
Kocsár Miklós többször átdolgozta 1960-ban zongorára írott Capriccióját. 2002-ben, a zongoradarab újragondolását követően ebből is készült zenekari mű, immár a negyedik. Erről így vall a szerző: „Zenei anyagában nem változott, hangszerelésében is csak a legszükségesebb mértékig, sokkal inkább terjedelmében; léptéke, egyes részeinek kifutása zenekari alkotáshoz méltóbb, mint korábban volt. […] Az is vonz ehhez a darabhoz, hogy magán viseli mindazt, ami akkori tudásomat jellemezte: bartókos, stravinskys elemek találhatók benne.”
A koncert második részében Kodály Zoltán legnépszerűbb művéből, a Háry Jánosból hallhatunk jól ismert részleteket: bravúros hangszerelésű, humoros, ironikus, fennkölt líraiságú zenekari számokat és nemesen egyszerű magyar népdalokat. Az utóbbiak jelképezik azt a tiszta forrást, amely Kodály zenéjét örökérvényűvé teszi.
Lukács bérlet 2.
