Szimfonikus zenei stand-up koncert Janklovics Péterrel mindenről amit utálunk, vagy nem értünk a komolyzenei koncertekben. Kezdőknek és haladóknak egyaránt ajánlott.

Teljes képtelenség, anakronizmus, sznobéria, fokozhatatlan unalom, merő időpocsékolás. Ki a fene jár manapság KOMOLYZENEI KONCERTRE?!? KONCERTTEREMBE?!?? Jó reggelt, már a lóvasút helyett is railjet jár, és a vizet se kútból merjük. Frakkos emberek belibegnek az antikolt kulisszák közé, mintha még mindig 1827-et írnánk, háromszáz éves menüetteket meg értelmetlen kakafóniát játszanak, miközben a nénik zörgetik a cukrospapirokat, meg köhögnek mint egy egész szanatórium, és még fizessek is ezért!? Na, meg a karmester! Úgy tesz mindenki, mintha valami fontosat csinálna, mikor csak egy darab fát lenget a levegőben, és majd leesik a dobogóról az erőlködéstől. Röhej az egész. Mi ebbe a jó? Most komolyan?