Beethoven: VI. („Pastorale”) szimfónia, op. 68
Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen
Debussy: A tenger
Mint arra a szakirodalom már igen korán rámutatott, Beethoven szimfóniái párokba állíthatók: egy súlyos mondanivaló megfogalmazása mellett szinte párhuzamosan érlelődött egy oldottabb hangvételű kompozíció. Ilyen különös párt alkot az 5. („Sors”) és 6. („Pastorale”) szimfónia is, ráadásul ősbemutatójukra is ugyanazon az estén került sor 1888-ban. A kompozíció Beethoven természetrajongásának talán minden másnál beszédesebb dokumentuma. Előképei között figyelmet érdemel Haydn oratóriuma, az Évszakok, melynek olykor naturalisztikus természetképein Beethoven maga is előszeretettel tréfálkozott. Mogyeszt Muszorgszkij (1839-1881) szimfonikus költeménye, az Egy éj a kopár hegyen egy boszorkányszombat történéseit beszéli el. A kompozíció ötlete már 1858-tól foglalkoztatta a zeneszerzőt. Elsőként egy zongoraváltozat készült el, majd három zenekari verzió is napvilágot látott. Közismertté vált alakját Rimszkij-Korszakov hangszerelte. A darab népszerűségét jelzi, hogy 1940-ben a Disney Fantasia című animációs filmjében is helyet kapott.
A 19-20. század fordulójának egyik legnagyobb hatású mestere Claude Debussy (1862-1918) volt. Nemcsak a francia zeneszerzés fejlődésének irányát határozta meg hosszú évtizedekre kivételes hangszerelési fantáziájával és újszerű formaépítésével, hanem a magyar zeneművészetre, Bartók, Kodály és Lajtha számára is fontos inspirációs forrásnak bizonyult. Egyik legnépszerűbb zenekari műve A tenger, alcíme szerint Három szimfonikus vázlat. A tételek címadásai – Hajnaltól délig a tengeren; Hullámok játéka; A tenger és a szél párbeszéde – láthatóan az impresszionizmus jegyeit viselik magukon. Szinte a tenger partján érezhetjük magunkat a fellebbenő majd a hirtelen fel- és tovatűnő dallamtöredékek, a villódzó hangszerelés és a puhán körülölelő hangszínek keltette álmodozásban.
Szimfónia bérlet/5.