Koncert

Savaria Szimfonikus Zenekar, vez.: Thomas Kornél, km.: Lencsés Lajos (oboa)

Thomas Kornel karmester
Lencsés Lajos előadó
Bartók terem
2020. október 02. (péntek) 19:00
Ár: 3500 Ft

Helyszín:

Bartók terem
4024 Debrecen, Piac út 11-15.

Ravel: Couperin sírja
R. Strauss: Oboaverseny
Respighi: Madarak
Prokofjev: I. D-dúr “Klasszikus” szimfónia


A 19–20. század fordulóján Franciaországban fölerősödött az érdeklődés a 17. századi francia muzsika, elsősorban Couperin és Rameau művészete iránt. Ennek szellemében fogant Maurice Ravel (1875-1937) zongorára írott szvitje, az 1917-ben készült Couperin sírja, melyben a zeneszerző a francia barokkból ismerős megoldásokat a 20. század eleji harmonizálással és a romantika korának zongoratechnikájával ötvözi. A hat tétel közül négyet, a Prélude-öt, a Forlane-t, a Rigaudont és a Menuet-t a szerző 1919-ben hangszerelte át zenekarra. Ravelhez hasonlóan Ottorino Respighi (1879–1936) is a múltból merítette inspirációját, amikor 1928-ban komponált Madarak című, öttételes szvitjében 17–18. századi billentyűs műveket hangszerelt meg zenekari tételekké. Zsenialitása többek között abban nyilvánul meg, ahogyan felismeri az eredeti billentyűs hangszín reprodukálásának lehetetlenségét. A bevezető Preludio után a galamb, a tyúk, a csalogány és a kakukk jelenik meg a képzeletbeli színpadon. Richard Strauss (1864-1949) a II. világháború után írta meg Oboaversenyét, melyet manapság az e hangszerre született legkiválóbb versenyművek között tartanak számon. Felépítése a klasszikus háromtételes modellt követi. Figyelemre méltó a darab zenekari anyagának gazdaságossága, ami a korai művekből, mindenekelőtt a szimfonikus költeményekből megismert Strauss portréját meglepően új színnel gazdagítják.Szergej Prokofjev (1891-1953) első szimfóniájának a „Klasszikus” melléknevet adta. Bár a darab 1917-ben elkészült, a bemutatóra a forradalmi események miatt csak 1918 áprilisában került sor. A négytételes szimfónia sok tekintetben Haydn és Mozart zenéjének hangzásait idézi fel. Jellemző rá a nyitó- és zárótétel szabályos szonátaformája, a hármashangzatokból építkező dallamok, valamint a klasszika eszköztárába tartozó Alberti basszus felidézése. A szimfónia különlegessége, hogy a harmadik tétel helyén nem a klasszikus stílusban megszokott menüett, hanem egy másik 18. századi tánc, a gavotte szólal meg.


Szimfónia bérlet/2.