Programkereső

Téma: 12 év rabszolgaság

Spoiler
offtopic
gothic 2016 szept. 13. - 17:05:31 Előzmény Tibag05
(114/134)
Egy ilyen történetben biztos segít, ha az illetõ másik "fajhoz" tartozik, hogy kevésbé tûnjön embernek. De az ilyen fokú kegyetlenkedésnek nincs köze szerintem a fajgyûlölethez. Bárkivel ezt tenné, aki felett hatalmat szerez vmilyen módon.
Válasz
Tibag05 2016 júl. 10. - 11:21:22
(113/134)
"..egy szadista déli ültetvényeshez kerül, Edwin Eppshez (Michael Fassbender), aki rabszolgáin kénye kedve szerint tesz erõszakot, akár a végsõkig korbácsolva, kínozva õket."

ádázul gyûlölöm a fajüldözést! emberekkel csak és kizárólag azért kegyetlenkedni mert feketének, zsidónak, indiánnak, kínainak (sorolhatnánk) született, hát végkép eltörölném, de elõtte ugyanolyan módszerekkel szép lassan megkínoznám a tetves rohadékot!
Válasz
olahmiki1959 2016 júl. 09. - 17:28:55
(112/134)
Megnéztem, összességében csalódás volt.
Nem tudom, mennyire sikerült valósághûen ábrázolni a valódi történéseket - mert, mint jelezték, a film megtörtént eseményeken alapul - nekem nagyon sok helyen hiteltelennek, mesterkéltnek, eltúlzottnak, illetve, teljesen irreálisnak tûnt a film.
Mazsolázgatok, ahogy éppen eszembe jut.
Egy olyan korbácsolásba, amivel a filigrán termetû fekete lányt büntetik, biztosan belehalt volna, nemcsak õ, de még egy erõs férfi is - ezt a jelenetet például teátrálisnak éreztem.
A fõszereplõ többször is ellenáll a parancsoknak, félvállról beszél a feljebbvalóival, sõt, néhányszor meg is veri õket!!!
Errõl az idõszakról azt kell tudni, hogyha egy fekete csak ránézett egy fehér nõre, vagy megtámadott egy fehér urat, AZONNAL AGYONLÕTTÉK, VAGY FELAKASZTOTTÁK! Nem bocsájtottak meg neki!
Egy olyan embert, aki megtámadta a gazdáját, vagy szökni próbált, a többi rabszolga szeme láttára lõtték agyon, pontosan azért, hogy a többieket elrettentsék minden próbálkozástól.
A "lincselés" kifejezés nem véletlenül lett közismert az amerikai történelembõl, ebbõl a korszakból ered.

Az meg egyenesen nonszensz, hogy amikor a fõhõs 12 év után végre hazatér, és belép az ajtón, a család mozdulatlanul áll, és senki nem rohan oda hozzá, nem ölelik át, nem árasztják el kérdésekkel - emberi reakciókat vártam volna, nem ezt a teljesen mesterkélt, életszerûtlen magatartást.

Jószándékú, de teljesen hiteltelen, rengeteg hibával teli film lett az alaptörténetbõl, nem kavart fel, nem hagyott bennem nyomot, és fõleg, nem érzek késztetést arra, hogy még egyszer megnézzem - pedig nálam az az egyik kritériuma a jó filmnek.

A fõszereplõ rokonszenves volt, de az alakításától egyáltalán nem voltam elájulva.
A film rengeteg díját és jelölését pedig egyenesen nevetségesnek tartom, az amerikai filmkritikusok talán a saját lelkiismeretüket akarták megnyugtatni ezekkel.
Válasz
berci83 2016 júl. 09. - 16:52:00
(111/134)
Könyörgöm, elfelejthetnénk egy film erényeként kiemelni a szép fényképezést? Nem egy tárlatra vált az ember belépõt ilyenkor, hanem moziba. Nem élénk szín és látványpornóra vagyok ilyenkor kíváncsi. Ez így átverés, mert nem azt kapom, amire befizetek. Vagy el kell ismerni egyre magasabb szinteken is, hogy már semmi újat nem akarnak közölni filmeken keresztül. Miért fogadjam el, hogy moziként semmitmondó - csak újszülötteknek új - sztorival, kikapcsolásra késztetett aggyal a felszínnel foglalkozzak? Egy filmnek soha nem volt nélkülözhetetlen eleme az a látvány, amivel éppen a forgatókönyv vagy a rendezés hiányosságait akarják leplezni. Ez csak jobb híján erény, csak észre kellene venni. Miért kell ennyire behódolni ennek a filmkészítõi pótcselekvésnek, parasztvakításnak? Ami tévedés, hogy csak a cgi-ra igaz.

Szocreál mûvészfilm stílusban kezdõdött, igen erõs sztalker-áthallással.
Válasz
berci83 2016 júl. 09. - 16:34:03
(110/134)
Akarom mondani Amistad.
Válasz
berci83 2016 júl. 09. - 16:31:09
(109/134)
Tegnap végigszenvedtem a 12 év rabszolgaság c. filmet. Magamban nem gyõztem strigulázni, melyik panel hanyadszor köszön vissza újra korábbról. Már addig a morbid hasonlatig jutottam, hogy ezt nekem nehezebb elviselnem, mint amit a fõszereplõk átélnek, már a kínzóiknak kezdtem szurkolni, annyira szégyentelenül volt hatásvadász az egész. Meg sem közelítette egy Amarcord vagy egy Lángoló Mississipi színvonalát. Szégyenkezni sem gyõztem eléggé amiatt, hogy egy ilyen silány darab méltatlan túlértékelésével kellett Denzel Washington, Spike Lee, Samuel L. Jackson, Morgan Freeman, Forest Whitaker, John Singleton, Don Cheadle számtalan elmaradt aranyszobrát helyettesíteni.
Válasz
3/10
Nótárius 2016 júl. 09. - 11:07:06 3/10
(108/134)
A témaválasztás, a hitelesség és egyebek okán 10 pont közelire remélt film, pozitív várakozásom ellenére leérdektelenedett a miért-is-néztem-meg csüggesztõ szintre. Sorolhatnám ennek számos vitatható vonatkozását, de az biztos, hogy ha egy filmet a hibáira figyelõ kritikus kívülállóként nézek, akkor az (számomra!) nem jó film!
Ebbõl következõen, az egyébként elismerésre méltó részeivel együtt is, összességében elpazaroltnak éreztem a megnézésére fordított idõt.
Válasz
olahmiki1959 2016 júl. 08. - 18:21:25
(107/134)
Eddig nem láttam a filmet, de most már kifejezetten érdekel.
Azonban, rögtön az elején egy igen nagy kétely merült fel bennem:

"Northup 1841-ben, az amerikai polgárháborút megelõzõ idõszakban az északi New York virágzó városában elismert hegedûmûvészként éli hétköznapjait családjával:" - írja az ismertetõ.

1841-ben egy fekete - akkor még négernek hívták õket, méghozzá legálisan - milyen hegedûmûvész volt, pláne, az akkori New Yorkban???
Klasszikus?
Hol tanult? Kinél?
És a fehérek társadalma "csak úgy" elfogadta, minden fenntartás nélkül? Mégpedig olyan szinten, hogy jómódú, középosztálybeli családként élhetett a szeretteivel?

Erre nagyon kíváncsi vagyok!

Van egy olyan érzésem - remélem, tévedek - hogy ez a film is egyfajta idealizálása az amerikai történelemnek, és most, utólag próbálják beállítani az akkori idõket olyannak, baromi szabadnak és demokratikusnak, melyben a feketék könnyedén érvényesülhettek, tanulhattak, meggazdagodhattak és bármilyen karriert befuthattak.
Ahogy azt Móricka elképzelte!!!

A valóság egészen más volt - de nem akarok elébe menni a filmnek, lehet, hogy egészen hihetõen fogja ábrázolni a történteket.
Reménykedjünk...
Válasz
Bodellger 2016 febr. 13. - 01:08:17
(106/134)
A színészi játék rendben, Fassbender különösen jól alakít, rendkívül hiteles. A fényképezés kiváló, talán a film legerõsebb pontja. Az alap történet számomra nem érdekfeszítõ, ( Elrabolják és rabszolga lesz) a cselekmény pedig felejthetõ. 2 órányi tömény unalom. Összességében egy erõsen túlértékelt filmnek tartom. Témájában sokkal jobbakat láttam már. 4/10 a látvány miatt.
Válasz
robicsek2 2015 okt. 04. - 08:21:09
(105/134)
Rasszista vagyok, ha nekem bejött mikor a fekete asszonyok meztelenkedtek ? :)
Amugy igen egy ujabb film ami arról szol mekkora elnyomásban éltek, annak nem nagy cucc, max a képi világa. a szép tájak. De ettõl nem fog megoldódni a mai helyzetük, Ugyanúgy megvan amcsinál a fajgyûlölet, ezt mutatja az is hogy fegyvertelen feketéket lõnek, le azzal a címszóval hogy azt hitte fegyver van nála.
Válasz
5/10
swadarshan 2015 aug. 07. - 00:20:04 5/10
(104/134)
a tortenet nagyon erdekes, emiatt neztem meg es persze brad pitt meg benedict cumberbatch miatt, habar tudtam hogy csak kis szerepeik lesznek benne. engem altalaban nem zavar ha egy film hosszu es dramai, de ennel a filmnel feleslegesen ereztem elnyujtottnak, es a dramai jelenetek jopar helyen eroltetetten eltulzottak lettek. maskeppen fogalmazva nem termeszetesek. gyilkos rendezoi hibak rontjak a filmet vege-hosszat, ezzel megpecsetelve az elmenyt amit a film adhatna. a tortenert persze erdemes vegignezni, ha valakit az erdekel, de ha mar lattal rabszolgafilmet eleget, nyugodtan kihagyhato szerintem.
Válasz
3/10
Filmes Babyke 2015 ápr. 25. - 20:57:24 3/10
(103/134)
Szörnyen unalmasra sikerült film...a téma persze bicskanyitogató, de sokkal többet is ki lehetett volna ebbõl hozni! Erõs jóindulattal 10/3
Válasz
10/10
Hatnull 2010 2015 febr. 10. - 23:46:33 10/10
(102/134)
Kiemelkedõ film az emberi méltóságról, és a beteg, rasszista gondolkodásról. 10/9
Válasz
9/10
r1200r 2015 jan. 04. - 20:17:05 9/10
(101/134)
Szerintem ez egy rendkívül igényesen és szépen fényképezett film. Szóval az operatõri munkát emelném ki. Azért a fanyalgókat nem teljesen értem. Mert hogy valakinek nem tetszik az egy dolog, de hogy borzasztó lenne és nézhetetlen az erõs túlzás. Ez nem akciófilm és nem is vígjáték. Megtörtént és életrajzi könyv alapján készült, azzal eléggé egybevág, a részletek is és a karakterek is.
***SPOILER***
Egyetlen nagy hibája van a filmnek: a fõszereplõ civil életének bemutatása nagyon túlzó, egy fekete semmilyen szinten nem lehetett akkoriban annak a társadalomnak elismert egyenrangú tagja.
***SPOILER VÉGE***
itt vannak érdekességek: http://www.historyextra.com/feature/historian-movies-12-years-slave-reviewed
Válasz
5/10
puding140 2014 nov. 30. - 17:11:24 5/10
(100/134)
nyomasztó, idegesítõ, hatásvadász szar. nem szoktam félbe szakítani film nézést de itt elgondokodtam rajta sokszor, hogy leállítom. brad pitt miatt szenvedtem végig... az alakítások és az operatõri munka nagyon tetszik, viszont a forgató könyv nagyon nem.
Válasz
9/10
Deniss 2014 okt. 27. - 10:56:38 9/10
(99/134)
Ami azt illeti engem is zavart nagyon hogy nem mutattak a családját az elrablás után !
Igen érdekelt volna hogy hogyan és mit tett a családja a felkutatására!
Solomon miatt 9/10 egyébként nem adtam volna csak 8-at !
Válasz
2/10
SandCreek 2014 szept. 28. - 15:28:49 2/10
(98/134)
Az amerikai rabszolgasors helyenként meggyõzõen hiteles bemutatását mindenképpen érdemes a helyén kezelni. Solomon és családjának békés boldog élete New York államban olyan idillként van bemutatva ami rányomja bélyegét az egész elõadásra. Solomon váratlan elrablását követõen soha többet nem hallunk és nem látunk képeket egykori családjáról. Az igen érdekelt volna, hogy ez akkoriban mennyire volt jellemzõ avagy szokatlan, de errõl ebben a filmfolyamban nem esik szó. Nemrég olvastam egy viszonylag megbecsült angliai szabad feketérõl aki Amerikából rabszolgaként került az óceán túlsó oldalára. Késõbb lett volna lehetõsége Amerikába utazni, komoly feladattal küldték volna rendesen megfizetve, mégis sokáig vonakodott, mivel tisztában volt azzal, hogy könnyen elrabolhatják és ismét rabszolgasorban találhatja magát.

A valóban izgalmas valós tényen alapuló történet leggyengébb eleme a gyatra dramaturgia. Idõrendi sorrendben kerül bemutatásra minden, és noha nagy idõt fog át, a szétszakadt család másik felérõl a nézõ nem kap semmilyen infót. Csak sejteni lehet, hogy a kenyérkeresõjüket elvesztõ magára maradt családtagok igen nehéz helyzetbe kerülhettek. Ez az információhiány inkább egy olcsó detektív történetre jellemzõ, addig is nagy izgalomban tartható a kedves nézõ. Az egyre tornyosuló szörnyûségek bemutatása viszont nagy hangsúlyt kap, noha ezzel is inkább valami sötét veremben éreztem magam, némileg a fõhõshöz hasonlóan. A majd mindegyik jelenetben látható Chiwetel Ejiofor színészi teljesítménye egy idõ után már kezdett untatni, bár nem elsõsorban miatta rossz a film.

A korbácsolás, talán több is volt, jól példázza milyen az ha készítõk kommersz mindenki által könnyen fogyasztható végterméket állítanak elõ. Nem kell az összes csapást egyvégtében bemutatni ahhoz, hogy értsük a szenvedést. Az elsõ néhány csapást követõen lehetett volna bevágni múltbeli eseményeket, vagy éppen akkor zajló más megpróbáltatást, ez lett volna mûvészi és kreatív. Ilyet már kb 80 éve alkalmaznak a filmgyártásban, persze azok akik a mondanivalójukat nem ilyen gyermeteg módon tálalják mint Mr McQueen. Na és aztán itt van még Mr Pitt. Amikor szépen elõadja, hogy a feketék végeredményben ugyanolyan emberi lények mint a fehérek, amúgy ezzel tökéletesen egyetértek, akkor megint egy idillikus képsornak vagyunk tanúi. Érdekes módon amikor Solomon kéri a segítségét, akkor erõsen elbizonytalanodik. Szerintem abban az idõben ha valaki ilyen nyíltan hangot adott a feketékkel való szimpátiájának, azt minimum kiközösítették. Ha valakire rásütötték hogy 'negro lover', az eláshatta magát. Ez sokkal nyilvánvalóbb és veszélyesebb dolog, semmint valamilyen tényleg fontos üzenetet átadni egy másik állambeli személynek Solomon érdekében.

A befejezés egy 'minden jó, ha a vége jó' szerû idill, engem nem gyõzött meg. Azzal viszont egyáltalán nem értek egyet, hogy ez a rabszolgák elnyomásának bemutatása elcsépelt lenne. Soha nem lesz az, tehát érdemes próbálkozni annak újszerû bemutatásával, sokkal többrétûbb konklúziót kínálva.
Válasz
Keló Scofield 2014 szept. 27. - 20:30:58
(97/134)
Többesszámban írtam volna? Mikor?
Igaz történet is lehet olyan, ami nem jön úgy át, ahogy kéne. Pld. a "Remény rabjai" kitalált történet mégis meghatódtam rajta, ráadásul véletlenül láttam nagyon régen. Emlékszem a délutáni órákban (!) adta valamelyik csatorna.
Válasz
Koppeti 2014 szept. 27. - 10:26:32 Előzmény Keló Scofield
(96/134)
Brad Pitt a producere a filmnek, ezért volt benne egy kis szerepe. A véleményedet szerintem máskor E/1 személyben írd, mert pl. én egyáltalán nem értek vele egyet. A hitelességrõl egy másik vélemény: "Már nem a Slate írásában, hanem a History Extra egy cikkében Emily West történész az általa látott leghitelesebb rabszolgafilmnek nevezte a 12 év rabszolgaságot, ami az olyan, legapróbb részletekben is megjelenik, mint a gyapotszedés, az éneklés vagy a korbács okozta sebek kezelése. Apró hibákat egyedül Northup rabszolgasorba döntését megelõzõ New York-i életének bemutatásában lát, amely során ugyanis úgy tûnik, hogy a sikeres és elismert fekete zenész egy olyan társadalom teljes jogú tagja, ahol a bõrszín nem számít. West szerint azonban ez – még ha érti is a filmalkotók célját – akkoriban még New Yorkra sem volt jellemzõ: a feketék napi szinten estek áldozatul rasszista támadásoknak és megkülönböztetésnek."
De ettõl függetlenül a tiéd is egy vélemény.
Válasz
2/10
SandCreek 2014 júl. 29. - 22:26:14 2/10
(95/134)
Néhány pillanatot leszámítva ez valami bûnrossz.
Válasz