Kicsit sok a siskvirágról, de nem akartam megnyirbálni:

Az akonitin a kék (havasi) sisakvirág (aconitus napellus) alkaloidja. A drogot a növény véknyuló alakú, 4-8 cm hosszú sötétbarna színû gumója (tuber) szolgáltatja, de a növény teljes része mérgezõ. A növény Európa és Ázsia magashegységeiben, szórványosan, ritkán, de sokfelé elõfordul, hazánkban – ritkán - fõleg a Bükkben és a Zemplénben található meg, a Tátrában például csaknem közönséges. Nálunk szigorú védelem alatt áll. Levelei szegdeltek, szára magas, virágjai jellegzetesek, XVII. századi morion-sisakra emlékeztetõ alakúak. Az aconitus-féléknek több mint száz faja van, hazánkban a sárga és a farkasölõ vagy méregölõ (aconitum vulparia), valamint a karcsú (aconitum variegatum) sisakvirág is megtalálható, sõt az A. vulparia lényegesen gyakoribb a kék siskavirágnál, bár közönségesnek ez sem nevezhetõ, védett faj. Elõssorban az Õrségben, Somogyban, az Alpokalján és az Északi-Középhegységben fordul elõ. Valamennyi sisakvirág tartalmaz akonitint vagy igen hasonló szerkezetû mérget. Az erdélyi kárpátokban a kék, a Bihari-hegységben a karcsú ssisakvirág gyakori.
A kelet-indiai aconitus ferox (nepáli sisakvirág) pszeudoakonitint tartalmaz, ez a legveszélyesebb, legmérgezõbb valamennyi akonitin közül. Az ikergumók 0,3-3% alkaloidot tartalmaznak, melynek több mint 80%-a akonitin, a többi hasonló szerkezetû és hatású mellékalkaloid. A növény többi részében 0,005-0,5% a jellemzõ alkaloid-tartalom. Szárítás, tárolása során a drog hatása csökken, száraz, fénytõl védett, parafinozott üvegben a növényi drog kb. öt évig tartható el. A tiszta kristályos akonitin fénytõl védett zárt üvegben lényegében korlátlanul tárolható. Könnyen hidrolizáltatható, alkálilúgok már hidegen elbontják. Ismeretlen oknál fogva a kristályos akonitin 10-20-szor mérgezõbb, mint az ekvivalens mennyiségû növényi drog, lehetséges, hogy a növényi drog felszívódás közben valamiért bomlik. A gumóból 2-15g, a tinktúrából 20-40 ml halálos. Hatása, hasonlóan a szívglükozidokhoz, kevéssé függ a testtömegtõl, de míg annak szelektív kötõdése a szívben ismert, addig az akonitinnél ilyet –eddig – nem ismerünk.
Elõállítása: a növényi drogot megõrlik, majd 60 co-os meleg alkohollal extrahálják. Az oldatot bepárolják, a maradékból híg sósavval kivonják, majd a kristályt tisztítják. Az akonitinbázishoz a hidrokloridot ammóniával csapják ki.
Az akonitin un. diterpén-alkaloid, azaz a növényi szervezetben szénváza terpénbõl épül fel, nitrogénje pedig aminosavból származik. A legtöbb alkaloid közvetlenül aminosavakból szintetizálódik, bár felépülésükben más molekulák is szerepet kaphatnak.
A sisakvirág-félék õsidõk óta ismert mérgezõ növények. Az a. ferox az ismert legerõsebb növényi méreg, mérgezõsége a szupertoxikus mérgezõ harcanyagokkal és a kobramérgekkel egy szinten áll. A sisakvirágot Indiában és nem egy helyen a kõkori és ókori Európa autochon népei nyílméregként használták. A boszorkánykenõcsökben, kevert mérgekben jelen volt. Galenus is leírta a sisakvirág kivonat arzénnál jóval erõsebb és gyorsabb méreghatását, és pontos adagolási receptúrát is adott. Feltételezhetõ, hogy Werbõczy Istvánt is akonitinnel, sisakvirág-kivonattal mérgezték meg. A Sisakvirágot említi Shakespeare is a Machbet-ben, a boszorkányok „farkasfog-növénye” a sisakvirág volt. A boszorkányok halálos méreg készítése mellett ízületi fájdalmak, krónikus gyulladások és idegességi, szorongásos tünetek, valamint izzasztásra, láz ellen, tífusz esetén is sikeresen adták. A modern gyógyászatban az akonitin alig nyert felhasználást, csekély hatásszélessége, veszélyessége miatt. Igen kedvelik azonban a homeopátiában, de 0,002 mg-nál nagyobb adagokat nemigen adnak, így ugyanolyan hatástalan, mint minden homeopátiás ostobaság. Bonyolult szerkezete miatt tiszta formában csak 1911-ben tudták elkülöníteni, szerkezetét csak a hatvanas években tisztázták.
Az akonitin nagyon veszedelmes méreg, a legmérgezõbb ismert növényi alkaloida. A kék sisakvirágból nyert akonitin 2-6 mg-ja halálos emberre, békára már 0,006mg/ttkg adagban jellegzetes módon megváltoztatja annak szívmûködését, egérre 0,05 mg/ttkg halálos. A pszeudoakonitin 1-2 mg adagban már halálos.
Az akonitin a legjobb ismert szabotázsmérgek, gyilkossági mérgek egyike. Rendkívüli toxicitása miatt nemcsak célzottan, egyes személyek ellen, hanem élelmiszerkészletek, vízkészletek tömeges mérgezésére is alkalmas. Egyetlen növény gumója 10-20 ember megöléséhez elegendõ mennyiséget tartalmaz! Már a régi idõkben, mikor nyílméregként használták, oly mennyiségben gyûjtötték, hogy sok helyrõl kiveszett. Nedves, hûvös, árnyékos erdõkben jól tenyészik, termeszthetõ is, ezért tömegtermelése, begyûjtése nem megoldhatatlan. Mérgezésének tünetei ijesztõek, kezdetben nem egyértelmûek, használata nehezen kimutatható. Iv. is igen jól alkalmazható, de bõrön át is képes felszívódni, így nagy dózisban adva így is kiváltható halálos mérgezés. Beadást megkönnyíti a növényi drognak, hogy a gumó a tormához, a levél a zellerhez igen hasonlatos.
Az akonitin pontos hatásmódja részleteiben nem ismert. Feltételezhetõ, hogy hat a központi idegrendszer nyúltagyi központjaira, fõleg a vasomotoros központra, és centrálisan a melegítõ központokra, illetve az agykéregre is. In vitro a sejtek anyagcseréjét nem befolyásolja, csak extrém nagy koncentrációban hat a primitív szervezetekre. A férgekre és az ennél fejlettebb állatokra azonban szinte fajtól függetlenül nagyon toxikus.
A bõrre vagy a nyálkahártyára jutott akonitin az idegvégzõdéseket bénítja, és pár perc alatt érzéketlenséget okoz. Helyi érzéstelenítésre azonban toxicitása miatt nem alkalmas. Az orális felvétel után az ajkak, a szájüreg, a garat, a nyelõcsõ érzéketlenné válik, e miatt nyálfolyás tapasztalható. A torokban és a nyelõcsõben gyakran van viszont enyhe kaparó, érzõ, idegentest-érzés. Hányinger és hányás támad, az érzéketlenség, illetve a zsibbadásos érzet lassan szétterjed a vállra, nyakra, mellkasra, rágóizmokra, az arcra és a karokra is. A mérgezett hangyamászás-érzésrõl panaszkodik. Nagyon hideget érez, fázik, mintha jeges víz folyna az ereiben, a bõrében rendkívülinek tartja a hideget. Ezt az érzetet a forró fürdõ sem enyhíti. A testhõmérséklet valóban csökken, a hypothermia 34 co maghõmérsékletig csökken. Más szerekre nem reagáló, kezelhetetlenül magas lázra is hat, de éppen toxicitása miatt csak a népi gyógyászat használja. Erõsen izzaszt. A pupilla kitágul. Fájdalomérzet jelentkezik, különösen a tarkótájon, a végtagokban, a háton és a szívtájékon. Érzékszervi zavarok jelentkeznek: fülzúgás, nagyothallás, átmeneti süketség lép fel. A látászavarok nagyon jellegzetesek: színeslátásban nyilvánulnak meg. A mérgezett mindent sárga vagy zöld árnyalatban lát, de fényiszony is felléphet. Végtagfájdalmak jelentkeznek, majd az arc és a végtagok izmai megbénulnak, petyhüdten lógnak, az akaratlagos mozgás megszûnik. A légzés szapora, szabálytalan, a szív munkája gyengül. A vérnyomás drasztikusan csökken, a a keringés összeomlik. A halált a légzés vagy a szív bénulása, kamrafibrilláció okozza. Az öntudat végig megtartott. A régi szerzõk leírása szerint a növényi drog 4-5 óra lappangási idõ után hat, majd a tünetek kifejlõdése fél-három óra alatt vezet halálhoz. Az bõrön át vagy iv. bejuttatott akonitin tizenöt-húsz percen belül hatni kezd. Túlélõ esetben utóbetegségként szívelégtelenség, szívizomkárosodás maradhat vissza.
Terápia: hánytatás, hashajtás. Gyomormosás kálium-permanganát oldattal vagy aktív szenes szuszpenzióval , de a szén a tapasztalatok szerint kevéssé hatékony. A légzésbénulás esetén a lobellin vagy a spiractin hatékony ellenszernek bizonyult, hatástalanságuk esetén intubálás, gépi lélegeztetés. A szívgyengeség elhárítására foledrint vagy noradrenalint adnak, elsõsorban cseppinfúzióban. A k-strofantintól jó hatás a tapasztalatok szerint nem várható, 0,1-0,2 mg-ot adnak esetleg. A betegnek bõségesen szüksége van infúziókra. Fontos a testhõmérséklet figyelése, az erõs hypothermia nagyon megviseli a szervezetet, ezért melegítõ oldatokat adnak és fokozottan be kell takarni. A testhõmérséklet jó kórjelzõ.

Az állatkísérletek alapján az akonitin legjobb ellenmérge a magnézium-szulfát iv. adása. A testnedvekben a Mg2+ nagy koncentrációja meggátolja az akonitin szívhatását, egyben megelõzi a légzésbénulást is. 10%-os MgSO4 oldatból 5-10-20-40 ml-t adnak, lassan, iv., figyelve a tüneteket. Rendszerint a halálos mérgezés is elhárítható vele.
Mentesítés: oxidáló anyagok gyorsan és könnyen hatástalanítják, peroxid, permanganát elbontja.
Kimutatása: a Nessler-féle alkaloid-kémszerrel csapadékot ad. Foszforsavval beszáritva a maradéka ibolyaszínû. Kénsavas oldatban állva lassan barnásvörössé válik.


Ahogy írják, nyílméregként is használták!!!

Komoly. A Silla királyságban is öltek sisakvirággal..

Na és itt a csattanós maszlag:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csattan%C3%B3_maszlag
Mérgezõ, de ugyanakkor gyógynövény is, tehát nem kell irtani...

Akkor mondjuk megállapíthatjuk, hogy magánleveleken nem volt "azonosító" jel, vagy szó, vagy valami ismertetõ ... csakis abban az esetben, ha szükség volt rá a történetben. Mint például Togon apjának a pillangója azon a bizonyos vérrel írt levélen, amit legalább 50 példányban átfogalmaztak, újraírtak stb., Togon mégis tudta, melyik az eredeti.

Biztos vagyok benne, hogy titkos kapcsolat, vagy szerelem esetén alkalmaztak azonosító jeleket, ha másért nem, pont azért, mert annyira egyszerû volt a hamisítás. És hát azt aztán tudjuk, hogy mindenkinek egy hajszálon múlt az élete, az emberek úgy árulták el és vádolták meg egymást, ahogy a saját életük biztonsága, vagy az irigységük diktálta. Mindenesetre ha nekem lett volna egy titkos kapcsolatom az 1300-as években Ázsiában egy palotában, biztos használtam volna valami jelet, vagy jelszót, valami mondattöredéket, amit csak ketten ismerünk. (Európában erre nem volt szükség, a latin betûkkel írt kézírást fel lehet ismerni.)

Nem, nem mutat ki mindenféle mérget az ezüst - jó is lenne - csak bizonyos féléket. Sajna nem tudom, melyeket, talán az arzént?, de az meg sok helyen az ivóvízben is fellelhetõ.... Itt persze úgy tüntették fel, mintha igen, na de... nem.
Tényleg ott van az ópium, ami egyrészt fájdalomcsillapító, másrészt kábítószer is, nyilván az arányoktól függ, de számtalan más méreg is van...

Néha érzékeltetik ezek a történelmi drámák, hogy nagyon is értettek a különféle mérgekhez, növényekhez. Elég, ha csak az özvegy császárnéra gondolunk, aki Tanasiri szobájába olyan mécsest (?) párologtatót, vagy füstölõt helyeztetett el, ami megakadályozza a fogamzást. Tehát pontosan tudták, hogy mennyit kell használni ezekbõl a szerekbõl ahhoz, hogy valaki azonnal meghaljon (õ például hülye lett volna hosszan szenvedni), vagy inkább maradjon a dolog teljesen észrevétlen, és hosszú idõ kelljen a megfelelõ hatáshoz. Mondjuk ha például a sisakvirágot kimutatja az ezüst, akkor abból csak minimális mennyiséget szabadott használni, és nem folyadékban, hanem például sütiben, vagy más nem cseppfolyós ételben.

Azt szerintem el lehetett volna várni, hogy megtudjuk, Kolta miért kezdte el kábítani Togont. Mikor lett elege a szolgálatból (szolgálóságból), mikortól kezdve áhította a gazdagságot. Nagyon hirtelen volt ez a pálfordulás, eleinte még imádta Togont, még a széltõl is óvta. Elnézte neki, hogy Nyangot szereti, bár nem volt oda a lányért, de elfogadta Togon miatt. Aztán meg már valósággal gyûlölte.

Más filmekben nem nagyon vettünk észre eunuchoktól pálfordulást, sokszor eszembe jutott, hogy igazi szeretetet, valóságos szerelmet szinte csak eunuchoktól láthatunk az uruk iránt egy ilyen udvarban játszódó történetben.

Ja értem .... csak a végén, amikor már "haldoklott" tudta meg, hogy abban is Kolta keze volt benne.....
Lehet, hogy bizonyos értelemben Kolta volt élete legnagyobb csalódása, hiszen a legbizalmasabb embere volt ifjú kora óta....

Azokon az ominózus leveleken azért nem volt pecsét, mert azok elvileg magánlevelek voltak, valószínûleg csak a hivatalos leveleket pecsételték le. Kolta pedig tényleg sokszor álldogált a császár hálószobája elõtt, de azért többször el is késett, és akkor azzal mentegették, hogy a beteg édesanyját látogatta.... És valószínûleg olyan éjszakai órákban ügyködött, mutatkozott, amikor nem volt szolgálatban.
Persze nekem is fura volt, hogy Dokmán örökké az özvegy császárné mellett teljesített szolálatot, Kolta a császárnál és Pak mindig ott vlt Kí úrnõ mellett... Mintha 24 órás szoliban lettek volna.... soha nem volt helyettes...

Vezettek helyette is a Sasok hazat, csak kulonleges alkalmakkor kellett megjelnnie, egyszer nem is volt a palotaban, beteglatogatasra hivatkozva. Ja es nekik is lehetett szabadnapjuk, talan errol anno beszeltunk is.

Hat azert Vangju akkoriban ott olalkodott Nyang korul, titokban talalkozgattak, sefteltek, ebbol meritette az otletet Yeom, aki maganak is hazudva ugy mentegette magat, hogy o csak eletben akart maradni. De teny, hogy minel jobban gyanakodott Togon, annal jobban eltavolodott Nyangtol, vegtere is, meg a feltetelezett felrelepest is megbocsatotta neki, csak maradjon mellette. Milyen megalazo erzes lehet ez egy eleve gyenge jellemu embernek, az alkoholba menekult a problemak elol, mint meg manapsag is a legtobb sorozatban, ahogy felmerul egy nagyobb problema elobb foldig isszak magukat, fetrengenek, majd osszeszedik magukat es megoldasokat talalnak, mar aki.

Ha maradt a csészében elég folyadék, akkor ezüsttel.
Talán egy csepp is elég volt, és ha az ezüst elszínezõdik, akkor tudták, hogy méreg volt a csészében.
Persze hogy minden mérget kimutatott-e az ezüst, azt nem tudom, de a filmekben mindig ez volt a módszerük, ha méregre gyanakodtak.

Ugy ertem, nem rotta fel Koltanak Togon a leveleket.
Nekem nem teljesen vilagos, hogy az elejen kabitoszerezte volna Togont Kolta, mindig erre gyanakodtam, viszont kesobb,a mikor mar lattuk is, h valami port szort Togon gyogyszerebe, azt mondta, hogy fajdalomcsillapito, ami lattuk, altat is, na ilyen pl a morfium, ami kabitoszer is es fajdalomcsillapito is, egyuttal altat is. Persze, biztosan rendelkeztek mindenfele gyilkos novennyel akkoriban is.
Innen jut eszembe a csattano maszlag, nalunk a parkositaskor megjelent es egy egesz team jott kiirtani feljelentesre, en meg lementem rajuk szolni, miert irtjak ki ezt a szep feher tolcseresviragu novenyt, mert halalos kabitoszer, valaszoltak. Azota mindenhol kitepem gyokerestol, ha meglatom.

Ki úrnõ tudta, hogy a császár iszik, nyilván úgy vélte, hogy emiatt zavaros a viselkedése, nem hiszem, hogy számított volna a kábítószerre és pláne a méregre.

Érdekes volt, hogy a császár direkt leverte a "teás" csészét, edénykét, és egy darabját eltette magának. Ezzel a szilánkkal tartotta magát ébren, még a keze és vérezni kezdett, és aztán ezt adta oda Dokmánnak, hogy elemezze ki a mérget. No én itt kaptam föl a fejem, hogy a csudába tudta volna kielemezni egy eunuch az 1300-as években, hogy milyen méreg volt a csészében lévõ italban???? Mág akkor is, ha Dokmán elég jó orvosi ismeretekkel rendelkezett....

Igen ez is különös, aztán az is, hogy a palotában minden hír és pletyka azonnal elterjedt, az mégsem derült ki, hogy valaki hamis leveleket írogat és mutogat Togonnak.
Ahogy az is fura, hogy hogyan tudott Kolta egyszerre állandóan a császár mellett is lenni, meg Sasok házázni is. Láttuk, hogy még akkor is ott állt félig meghajlott derékkal, az ajtó elõtt, mikor a császár aludt. Azt meg pláne nem értem, hogy valaki miért nem gyanakodott egy pecsét nélküli levél láttán. Vagy miért nem próbálta tisztázni.
Egy császár, akit talpnyalók és hataloméhes udvaroncok vesznek körül. Ezt tudnia kellett és szerintem tudta is. Akkor miért hagyta, hogy a féltékenység és a gyanú ennyire megmérgezze az életét?
Persze könnyû nekünk innen tanácsokat adni, de még egy ilyen nagy sikerû és szuper módon megcsinált dráma esetében is lehetnek hiányosságok a forgatókönyvben. (Az utolsó részeknél már sürgeti õket az idõ, és bizonyos lényegtelen szálakat már nem tudnak elvarrni.)

A végérõl nem emlékszem vagy 5-10 részre. (Ez általában nem jellemzõ.)
Nem számítottam Togon halálára sem. Ha tegnap nem érek haza az utolsó fél órára, még most se tudnám :)

Én azt nem értem hogy , Ki úrnõ miért nem vette észre,hogy mérgezik a császárt, gyanús lehetett volna a furcsa viselkedése és annak tudatában,hogy eddig minden császárt megmérgeztek,számítani lehetett rá,hogy õk sem maradnak ki.

Azt hittem, a szíve vitte el. Mintha errõl is lett volna szó.

A levelekrõl megemlítést nyert, hogy 5 évig küldözgették Togonnak....
Kolta eleinte kábítószerezte a császárt, de késõbb bekeményített, mérget is adott neki, ami lassacskán a halála lett... amikor már vért köpött visszafordíthatatlan volt a dolog - ekkortájt tudta meg Dokman és próbálta ellenméreggel meghosszabbítani a császár életét, hogy a belsõ ellenségeivel még le tudjon számoljon Ki és Aju biztonsága érdekében .... A külsõ ellenséggel már a fiának sem sikerült....

Én azt nem tudtam "megcsipni", hogy mikortól volt Kolta a Sasok háza vezetõje? - elvileg már El Temür is a sasokból élt, na ne akkoriban nem lehetett mert ehhez fiatal volt Kolta....

Togont addig mergezte kabszerrel Kolta, mig visszafordithatatlanna valt a mergezese. Ezt sem beszeltek meg Koltaval, valamint azt sem, hogy hany evig depresszionalta Togont a kitalalt levelekkel Yeom segitsegevel, ami kovetkezteben Togon hasznalhatatlan alkoholistává vált.

Taltal figyelmezteti Ki-t, hogy ha nem térne vissza a csatából vonuljon a császárral és Ajuval északra, a mongol sztyeppén talál menedéket amíg jobbra fordulnak a dolgok... Nem tért vissza a csatából, a császári család elmenekül, de elõtte Togon meghal.
Koltát a császár leszúrta.
Az anyakirályné megmérgezte magát és kísérteni fog a palotában ....

Annak idején a vetítéssel együtt izgultuk végig.... nem emlékszel?

Sajnos pont lemaradtam egy Nyang-Taltal párbeszédrõl, és azt sem tudom, milyen betegsége volt Togonnak.
A fõnéni özvegy császárnét láttam meghalni, de nem tudom mi történt Koltával ... mindegy ... mindenesetre isteni idõpontot találtak a vetítésre :((

Azt érnénk már meg egyszer, hogy megvétel, és fõleg vetítés elõtt valaki megnézi (nem csak az elsõ részeket) az egész sztorit, és úgy talál idõpontot a mûsorra tûzésre.
Persze könnyebb kivágni kicsit rázósabb jeleneteket, mint jó idõpontban leadni a filmet.

Azt meg megertem, hogy napkozben nem hagytak benne a tul veres jeleneteket, de hogy parbeszedeket, romantikus es jelentoseggel biro jeleneteket miert kellett kivagni, szamomra talany.