A nagy mûvészek jellemzõje hogy nem ragadnak le egy konkrét eseménynél-személynél, az alkotásaik ettõl örökérvényûek és általános igazságokat fogalmaznak meg amelyek másutt és késõbb is idõszerûek.
Nem csodálom hogy Amerikában sem fogadták kitörõ örömmel bizonyos körök, hiszen ÕK IS magukra ismerhettek.
A végsõ beszéd a humanizmus remek példája, minden létezõ és eljövendõ hazug, a hatalom megszerzése érdekében ígérgetõ politikust leleplez.

Vannak filmek amelyeket jobb eredeti filmen nézni: EZ ilyen!

Mellesleg készült hozzá szinkron, bár jó lett de feliratosan az igazi.

a némafilmjeit nem akarod leszinkronizáltatni?

kicsit lol amugy a felvetésed, nem tudsz eredeti nyelven filmeket nézni?

A film mirõl Chaplin úgy nyilatkozott: Ha tudtam volna a koncentrációs táborokról, soha nem vonulok mûterembe! Hát igen! Igazából a filmet a kritikusok, politikusok nem tartották zseniálisnak, ugye Chaplin vagy azt kapta, hogy kommunista, a másik oldalról, hogy propaganda filmet csinált! Egy biztos évekkel késõbb profétának nevezték érte Chaplint, és minden egyes ember ki a film ellen volt, isteníteni kezdte a rendezõt! Számomra minden egyes pillanata remek, a történelem fényében meg abszolút csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla! A legszebb része a filmnek, a végsõ beszéd, fõleg az utolsó mondatok, amik még közvetlenül a beszéd elõtt következnek: -Beszélnie kell! -Nem tudok. -Ez az egyetlen reményünk! -Remény...
És elkezdi a beszédet:
"Sajnálom, de nem akarok császár lenni. Nem nekem való. Nem akarok uralkodni,nem akarok senkit leigázni. Segíteni szeretnék mindenkin, ha lehet zsidón, árján, feketén és fehéren. Mindnyájan segíteni akarunk egymáson. Ilyen az ember. Embertársunk boldogsága éltet, nem a nyomorúsága. Nem akarjuk gyûlölni, megvetni egymást. Mindenkinek jut hely ezen a világon. Elég gazdag az anyaföld, eltart mindnyájunkat. Szabad és csodálatos lehetne az élet útja, de az utat eltévesztettük. Kapzsiság mérgezi az ember lelkét, gyûlöletbe rekeszti a világot, nyomorúságba és vérontásba masíroztat bennünket. Robogunk, repülünk, mégis kalodába zárjuk magunkat. A gépek, a bõség korszakában még mindig szûkölködünk. A tudás cinizmussá vált, értelmünk rideg, szívtelen. Túl sokat gondolkozunk, és túl keveset érzünk. A gépesítés mellé emberség kellene. A bölcsesség mellé kedvesség és jóság. Ha ez nincs, könyörtelen lesz az élet, és mindennek vége. A repülõgép és a rádió
közelebb hozott bennünket egymáshoz. Valójában ezek is az emberi jóságot hirdetik, az egyetemes testvériséget, mindnyájunk egységét. Most is eljut a hangom sokmillió emberhez szerte a világon, sokmillió kétségbeesett férfihoz, asszonyhoz és gyermekhez, a kegyetlen rabtartó rendszer áldozataihoz. Ha meghallják a hangomat, ezt kiáltom nekik: Ne veszítsétek el a reményt! A ránk szakadt szenvedés a kapzsiság múló uralma, azoknak a kapálózása, akik félnek az emberi haladás útjától. A gyûlölség elmúlik, a diktátorok meghalnak, a néptõl bitorolt hatalmuk visszaszáll a népre. Amíg az ember halandó, a szabadság nem pusztulhat el.
Katonák! Ne szolgáljátok a szörnyeteget,mert megvet, rabszolgává tesz,béklyóba ver, megköti az életet,elõírja, mit tegyetek, mit gondoljatok,és mit érezzetek!Fegyelmez, éheztet,csordaként bánik veletek, ágyútölteléknek használ. Ne szolgáljatok embertelen embert,gépagyú, gépszívû gépembert! Nem vagytok gépek! Emberek vagytok!,Emberek, szívetekben az emberiség szeretete! Ne gyûlöljetek! Csak az gyûlöl, akinek nem jut szeretet, akiben nincs szeretet és emberség! Katonák! Ne harcoljatok rabszolgarendszerért! A szabadságért harcoljatok! Meg van írva Lukács evangéliumának 17. fejezetében, hogy Isten országa tibennetek van, nem egy emberben, vagy az emberek egy csoportjában, hanem minden emberben! Tibennetek! Nektek, a népnek megvan a hatalma,hogy gépeket alkosson, hogy boldogságot teremtsen! Hogy az életet széppé és szabaddá tegyétek, csodálatos kalanddá varázsoljátok. Használjátok hát a demokrácia nevében ezt a hatalmat: Egyesüljünk valamennyien, harcoljunk az új világért, amelyben az ember dolgozhat, amely a fiatalnak jövõt, az idõsnek biztonságot ad. A szörnyetegek is ilyeneket ígértek, amikor hatalomra kerültek. Hazudnak! Nem tartják be az ígéreteiket. Soha nem is teszik!A diktátor maga szabad, de a nép rabszolga. Azért küzdünk most, hogy felszabadítsuk a világot, ledöntsük a nemzeti határokat, megszabaduljunk a kapzsiságtól, a gyûlölettõl és a türelmetlenségtõl. Harcoljunk az értelem világáért, azért a világért, ahol a tudomány és a haladás mindnyájunk boldogságához vezet! Katonák! A demokrácia nevében egyesüljünk!"

Hannah (emberiség) Hallasz engem? Akárhol vagy, emeld fel az arcod! Szakadoznak a felhõk! Áttör a napsugár! A sötétségbõl a világosság felé tartunk! Új világ küszöbén állunk, jobb és barátságosabb világ küszöbén, ahol az ember felülemelkedik a kapzsiságon, a gyûlöleten és a durvaságon. Emeld fel a tekinteted, Hannah (emberiség)! Az ember lelke szárnyakat kap, és végre repülni tanul. A szivárvány felé szárnyal, a remény, a jövõ felé, a dicsõséges jövõ felé, amely a Tiéd lesz, az enyém és valamennyiünké! Emeld fel a tekintetedet, Hannah (emberiség)!
Hannah, hallottad?
Hallgassa csak...

Én a magam részérõl felemeltem az arcomat, de csak felhõket láttam, mert a póféta nem volt ott!:((

Sziasztok!
Nekem csak az nem tetszik az egészben, hogy feliratos.
Azóta már le is fordíthatták volna.
Különben szenzációs film, kiszenvedtem a feliratokat is.
Üdv

Klasszikus ez is.
az a tepsis jelenet az elején borzasztóan el van találva:
xDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

de a napolini-s feleség jelenet is :))))))))))

a végén gyönyörû és megdöbbentõen iagz szónoklat van.
ha megfogadná, elõrébb járna az emberiség. :(

10/8

de miért vígjáték, könyörgöm? (és ez vonatkozik több chaplin filmre is)

Az eszperanto nyelvet 1887-ben Dr L.L. Zamenhof hozta létre. Õ egyébként egy lengyel zsidó volt.

forrás: http://us.imdb.com/title/tt0032553/trivia

The German spoken by the dictator is complete nonsense. The language in which the shop signs, posters, etc in the "Jewish" quarter are written is Esperanto, a language created in 1887 by Dr L.L. Zamenhof, a Polish Jew.

Azt észrevettétek, hogy a gettóban néhol eszperantó nyelvû feliratok voltak néhány bolton?
"vestajoj malnovaj", "ĉambroj", "legomo kaj frukto"
Csodálkoztam, amikor kiszúrtam, vajon miért lehetnek..

Chaplin életmûvének jó része néma burleszk, aminek a túlzás nélkülözhetetlen része. Némafilmes elõélete hangosfilmjeiben is érezhetõ, nem tud tõle szabadulni, de szerintem nem is akar. Az biztos, hogy egy szatírába bõven elfér az ilyesmi, ezért nem rónám fel A diktátor hibájának. (Ha valaki nem szereti Chaplin bohócos gegjeit, ízlés dolga. Keatont én is jobban kedvelemem, de attól függetlenül Chaplin nagyságát is elismerem, szerintem nem rosszabb, csak más.) Érdekes, olykor még a Monsieur Verdoux-ban is bohóckodik, pedig az aztán teljesen más mûfaj, ráadásul elég késõi is, azt hiszem, utolsó filmje. Tudom ajánlani.

Lehet ha ma csinálná meg Chaplin ezt afilmet,akkor nem lenne zavaró a túlzások mértéke,ill talán nem is lenne benne ennyi.talán ahhoz tudnám hasonlítani ,hogy pl ha az 50-es években csinált volna valaki szatírát Uncle Sam-ról,bármennyire is tehetségesen.A tanúban az a jó ,hogy az egész kor jellemzõjét sikerül bemutatnia,és ha az egyes mozzanatokat vizsgáljuk ,egyáltalán nem abszurd a dolog,megtörtént vagy meg is történhetett volna.nade ,hogy Hitler felmászott volna függönyre abból kikandikál az elfogult abszurditás ,igazán nem is lehet rajta röhögni.
Kb ahhoz tudnám hasonlítani ,hogy pl nekem Jim carrey pofavágásai is túl sokak,ugyanakkor Norman Wisdomé nem.Nos ,akit említesz Buster Keaton ,õ nekem mondjuk a Wisdom,Keaton szerintem zseniálisabb volt mint Chaplin.

Hibáztam: valóság és szatíra sorrendjét meg kell fordítani a szövegben, úgy már igaz :)

Olyasmit rovogatsz fel a szatíra számlájára, ami a stílusjegye. A tanú nem ugyanezt csinálja? Csak ott nem egy központi emberre épült a dolog, hanem talán a korrajzra. A tanúban biztosan tudom, hogy egy csomó dolgot a helyszínen poentíroztak, itt csak sejtem, hogy néha improvizáltak vagy módosítgattak menet közben, mert hatásos. Vagy ha Örkény kiforgatja egészen groteszkké, néha abszurddá és szürrealistává a XX. századot, a történelmét, megtehette, mert átélte. Talán nyugodtan túlozhatott is, ez is a karikatúra sajátja. Szerintem minden korszak megértéséhez kell empátia. Ha ez megvan, egy csomó kérdés és vád fel sem merül. Én nem tudom elmagyarázni még a 60-as éveket sem annak, aki nem élte át, de ha szerencséje van a befogadónak és jó mûveket választ magának, tudatos és nem tudatos úton is átsugárzik belé. Én ezt a filmet sem tartanám kampánynak, ha az, akkor ahogyan a többi filmje, a humanizmusé, de nincs egyenlõségjel a szatíra és a valóság közt, és a tények és a történelem közt sem, mert a második mindkét esetben interpretáció. A másik: nem tudom, Sztálinon ki röhögne, alakítsa akár a legtehetségesebb burleszkszínész (van ma ilyen?). Ja, nemrég az M1-nek volt egy igen jó dobása: egy elmaradt kora délutáni saját mûsoruk helyett bedobták A kölyök c. Chaplin-filmet, a másik kedvencem az Aranyláz, azt ma is bármikor megnézném. No, meg Buster Keatontól A generálist... :D A komolyak közül meg bármikor jöhet(ne, ha adnák) pl. az Eizenstein összes vagy Fritz Lang Metropolisa és még sorolhatnám. Rengeteg mindenrõl beszélnek ezek, metakommunikációval is, csak érteni kell a filmek nyelvét és mindent elmondanak, mint a régésznek a kövek. Bocs, ha hosszú voltam.

Tévedsz,mert Sztálinról remek szatírát lehetne csinálni egy Chaplinhez hasonló mûvésznek.Másrészt abban is ,hogy én nem azt hiányolom ,hogy miért nem csináltak róluk is ,hanem önállóan nézve a Diktátort zavaró a propagandisztikus íze ,hogy néhol abszolút átlátszóan és eröltetten túloz.A kevesebb több lenne itt is igaz.Ugyebár ,amikor pl Göbbelsék leforgatták a Süss Jude-ott is zavaró ,hogy minden zsidó patkányképûnek van beállítva.Ha azt is értelmes emberek nézték ,akkor átláttak a szitán ,ugyanúgy ahogy a diktátor is napi politikai célokat szolgált.

"Bár a végén a comrade (vagy vmi hasonló), tehát az elvtárs szó nem kellett volna a beszédbe...."

Hatodik Lenin (V.I. Lenin) után szabadon: tanulni, tanulni, tanulni...
Kamerad = bajtárs, társ, cimbora

Chaplinnek célja is volt a Hitler-ellenes propaganda mikor megcsinálta a filmet.
Akkoriban meg nem nagyon volt ok pl. Churchilrõl szatírát csinálni. De mára csináltak olyat is, ha ez megnyugtat.

Chaplin, áldott legyen az emléked!

Ondok, nyugodtan beülhetnél az ORTT-be pártdelegáltként: politikai kiegyensúlyozást vársz visszamenõleg. Ha az egyikrõl csinálnak, azonnal csináljanak a másikról is, vagy nem csinálhatnak egyikrõl sem. Churchill és Sztálin nem volt "médiafigura", és aki nem egyéniség, legyen bár tömeggyilkos vagy sem, nem lehet hatásosan kifigurázni.

mellesleg nemcsak "Chaplin megsemmisítését akadályozta meg Amerika hadbalépése",hanem azt is ,hogy Hitler megnyerje a háborút.
Egyébként a film eléggé propagandaszagú,néhol zavaróan is.Az embernek az jut eszébe ,hogy pl Churchillrõl is milyen jó kis szatírát lehetett volna csinálni vagy Stálinról dettó.