Hagyjuk már emberek....a nõ tudatosan kereste a pasit és tudatosan csalta meg...semmi véletlen hirtelen hévbõl megbotlás nem volt, hanem tudatos volt!!

Ezek után egy büdös nagy ribanc és kész!!!!

Természetesen túl vagyok már a Closer-en is- a magam részérõl.Nem egy 2012-es darab az sem. Igen, remek alkotás, tanulságos. Sokfélék vagyunk, sokfélén reagálunk. Jó hosszan elemeztél, és végül is hasonlóan gondolkodunk: én sem ítéltem el a férjet a férjet, pont azért, mert bár a tette súlyosabbnak minõsül, mint a feleségé, ugyanakkor minden csak nézõpont és átélés kérdése. Valahogy úgy fogom fel, hogy megtapasztalni, tanulni jöttünk ide, nem tudhatjuk, mit terít elénk a sors. Koromnál fogva nagyon is megértem e filmben a feleséget, de ne adja ég, hogy valaha a férj helyében legyek. Nem szabad tehát ítélkeznünk, talán csak okulnunk...és reménykednünk...

Ez a film az emberi lélektant jól ismerõ személy(ek) figyelemre méltó alkotása. Telisteli van morális kérdésekkel, emberi reakciókkal és viszontreakciókkal. A színészek tündökölnek, mert megtehetik, manapság ez is nagy erény egy filmnél. Végig hiteles, izgalmas és fájdalmas történet. 10/9

Elfogadom a véleményedet maximálisan. Egy kissé eltér az enyémtõl, de úgy gondolom, hogy mélységében egyformán érzékeltük a filmet, és ez a lényeg.

Spoiler

Igen, lehet, hogy a férjben felmerült a gyilkosság gondolata, talán csak az utalhat "véletlenszerûségre", hogy nem vitt eszközt, és mikor megtette ezt egy ott talált számára kedves tárggyal, akkor sem tudta hirtelen, mit tegyen. Talán órákig ült a hulla fölött. Nem úgy, mint a Columbóban az elõre tervezõ gyilkosok.Ez persze nem menti fel a tette alól. Szerintem az alapvetõ gond az volt, hogy bepánikolt, hogy elveszti a feleségét, az eddigi életét, vagy hogy egyszerûen lecserélik egy fiatalabbra, széthullik a családja...(Arra biztosan nem gondolt, hogy egy ilyen tettel börtönben végzi, és pont ezért hullik szét az élete.)

Spoiler vége


Szép, amit a házastársi lojalitásról írsz. Nincs mögöttem még 6-8 év együttélés sem,így érdeklõdve olvastam a véleményedet. :-)

Spoiler

én másként látom ezt a dolgot:) a férj nem csak úgy odament a szeretõ lakására, és fõleg nem szándék nélkül. Talán a szándék nem volt egyértelmû benne, de jelen volt, az ital csak felszínre hozta. (olvastam régebben egy cikket arról, hogy a hirtelen felindulásból elkövetett cselekedetek mindig szándékosak. azaz, amikor pl. egy férj megveri a feleségét, mert "feldühítette", akkor az általában abból fakad, hogy eleve ott volt a szándék, hogy megverje. Mert már régóta utálja vagy féltékeny vagy egyéb banális dolgok, amit nem tud másként megoldani csak erõszakkal.) Az ital egyébként sem mentesít a felelõsség alól, számomra ez inkább csak egy menekülés az elõl, hogy pontosan tudta, mit akar tenni. Az állítólagos "ok" a "hirtelen" cselekedetre a hógömb volt, de ha belegondolunk, eleve miért is megy fel a felszarvazott, sértett és dühös férj a szeretõ lakására? Elbeszélgetni egy pohár viszki mellett? Nyilván nem. Számomra egyértelmû volt, hogy minimum meg akarja verni.
A nõ színjózan volt, ez igaz, de egyáltalán nem átgondolt a viselkedése, és semmiképp nem szándékos. A találkozás véletlen volt, és elemi érzelmeket, vágyakat keltett, amik legyûrték a józan észt. Sztem ezt sokan átélték, ha nem is hûtlenség kapcsán, hanem olyan formában, hogy tudták valamirõl, hogy az nem jó, káros, romboló, de hihetetlen izgalmasnak tûnik (pl. drog, dohányzás), mégis kipróbálják és sokan benne is ragadnak. Nincs kényszerítõ körülmény, de van titkolózás és függés. A feleség itt nem hosszú ideig csalta a férjét, sztem max pár hétrõl lehetett szó, viszont nagyon intenzív és szexcentrikus volt. Nem magyarázni akarom a hûtlenséget, csak annyit akarok mondani, hogy vannak helyzetek, amikhez gyengék vagyunk és elbukunk, még akkor is, ha 20 évvel korábban komolyan hittünk a stabilitásában. És ez mindenkivel elõfordulhat. Ahogy egy kapcsolat kezd ellaposodni, úgy válunk egyre bizonytalanabbá és kaphatóbbá az izgalmas helyzetekre, még akkor is, ha valahol leghátul biztosan tudjuk, elõbb-utóbb belebukunk.
Hogy miért nem volt egy szava sem a nõnek? Biztosan nem azért, mert õ egálban látta a kettõt (megcsalás vs gyilkosság). Szégyen, a tény, hogy miatta történt (ergo hibásnak tartotta magát), és a hitetlenkedés, hogy ebbe a helyzetbe kerültek. Kifejezetten döbbent, iszonyodó arcot vágott, amikor rájött, mit tett a férje. A házastársi lojalitás erõs volt kettejük között, és az (élet)ösztön azt diktálja, hogy védje azt az embert, aki eddig a társa volt. És az utolsó képsorok is ezt bizonyítják. Ezt a terhet nem lehet sokáig cipelni, és nem lehet úgy tenni, mintha nem történt volna meg.
Nem lehet tudni, hol kezdõdött el az egész, mitõl romlott el minden, miért lett lapos és egysíkú a házasság, de egészen biztosan nem ott, amikor a feleség összeütközött a késõbbi szeretõjével. Magyarul, én nem azt láttam, hogy csak a nõ volt hûtlen, hanem azt, hogy a férfi is az. Csak õ másképp, sokkal fontosabb területen vált azzá: hûtlen lett a gyerekéhez, a családjához, az egész életéhez azzal, hogy valószínûleg börtönben végzi, és elvágja magát mindentõl.
Igaz, az én véleményem az, hogy egy félrelépést hülyeség nem megbocsátani, eldobni mindent csak mert a partner mással hált. Ha mérlegel az ember, könnyen rájöhet, hogy a család, a gyerekek boldogsága sokkal fontosabb annál, mint hogy apu haragszik anyura vagy fordítva, és jól elköltözik, megveri stb. mert attól biztosan minden jobb lesz.
Na, de végül is, mindeninek mást jelentenek a képsorok:)

Spoiler vége

Spoiler

szerinted folytatták?
akkor miért búcsúzkodtak sírva a rendõrség elõtt álló autóban?

vége

SPOILERÉRT KIÁLT!!!

Hosszú film volt. Voltak olyan részek a közepén, amikor csak néztem, és nem fogtam fel igazán, mi történik, mert nem volt érdemi történés. Amit viszont jól megoldottak a filmben, az az, hogy a férj végül nem bukott le a rendõrség elõtt, így megbocsáthatott a feleségének, rendezni tudták a viszonyukat, és folytathatták eddigi életüket. A szereplõválasztás remek volt, Lane és Gere is illett a filmbe. A sztori kicsit sablonos, hétköznapi, de viszonylag jól húztak rá egy ilyen rendezést. Nem volt rossz film, még egyszer nem nézném meg, az biztos.

10/6

Mindent elmondtak elöttem, de ez volt a legjobb, ez hsz áll hozzám a legközelebb.
Persze Gere is remek, de Diane Lane fantasztikus, már a Napsütötte Toszkánában is az volt.

Értékelésem (spoiler lehet benne):

a film emlékeztet 2 Michael Douglas filmre, de itt egy 3. verziót láthattunk a végkifejletre...nagyon tetszett a film, az érzelmi vonal itt nagyon mély, a fõszereplõk nagyon jól játszanak...Diane Lane szerintem legjobb eddigi alakítása, de Gere is fantasztikus. Nekem egy picit hosszúra sikerült a film, de ettõl független kötelezõ darab, nálam 8/10, ajánlom!

Korábban csak a háromnegyedét láttam, de most végig tudtam nézni rendesen és hát elég durva egy film volt. Érzelmileg felkavaró. A színészek remekeltek, fõleg Diane Lane.

SPOILER

Azért így kinyírni valakit....anyád Richard! Ilyenkor sosem a szeretõt kell bántani. :O


7/10

Spoiler - is lehet benne ezek után...:-)

Természetesen nem mentem fel a férjet, hiszen megölt valakit, de azért amikor odament, szerintem nem ez volt a szándéka. Maga sem tudta, mit akar. Meglátta az üveggömböt, ez gyomron vághatta,ivott is nem keveset....a nõ viszont színjózan volt, és nem hirtelen felindulásból csalta hosszú ideje e férjét. Igen, a gyilkosság súlyosabb, még akkor is, ha egyetlen ütés, de azért a nõ tette viszont hosszú, jól átgondolt...nem véletlenül nem volt egy szava sem...

Igen, de én lehetõség szerint szeretnék csak maximum titkokat, és nem ilyen kaliberû terheket cipelni...:)

igen, én is elgondolkodtam rajta. erõs ragaszkodás, félelem a veszteségtõl, szerelemnek álcázott birtoklási vágy, a megcsalás szele, érzése... és végig hárítás, hogy a nõ az elégedetlen, hiszen õ mindent megad (szeretsz még? elköltözzünk?), szóval nem tudom. Vagyis de, mert nekem már ugyanígy megfogalmazták: nem tudnak nélkülem élni. A nõ egy kapocs, egy biztos pont a férfinak, kényelmes, rendben a ház, finom a vacsi, a gyerekkel sincs nagy gond. MInden kerek (é közben mégsem, mert valahol a külsõségek elnyomják a meghittséget és a romantikát, az ellentéteket, meg mindent, amitõl izgalmas lesz egy házasság)

Igen, az utolsó jelenet sem volt véletlen ám, hogy éppen hol parkolnak a kocsival...

"felhõtlenül élik majd az életüket"
sztem sem

Spoiler

a filmbõl nem derült ki..csupán utalás
a sírós búcsúölelés ott
a rendõrség elõtt álló autóban

vége

SPOILERes

tulajdonképpen én is ezt akartam mondani:) ha megcsal a párom, azon még túl tudnám tenni magam, de hogy megölt valakit... szerintem ezzel a tudattal nem lehet együtt élni tartósan. Mert ez nem olyan, hogy bocs, hibáztam.

Azt hiszem, minden ember hordoz az élete során bûnöket magában, ha nem is mindig ilyen súlyosat.